Inferior jószág

A fogyasztó jövedelmének növekedése esetén az inferior jószágból elfogyasztott mennyiség csökken. Amennyiben pedig a jövedelem csökken, akkor a fogyasztott mennyiség nő.

Inferior jószág jelentése

Az alsóbbrendű úgynevezett inferior jószág, olyan termék, amelynek a jövedelemrugalmassága negatív, azaz növekvő jövedelem esetén a kereslet iránta csökkenni kezd. Ilyen termék például a BKV bérlet.

Egy inferior jószágból csökken az elfogyasztott mennyiség, ha a fogyasztó jövedelme nő, és fordítva. Ha a jószág fogyasztójának jövedelmének növekedése a jószágból fogyasztott mennyiség növekedését eredményezi, normál jószágról beszélünk.

Engel-görbe az inferior jószág esetében

A javak normál vagy inferior jellege vizsgálható éppúgy egy személy, mint egy csoport vagy akár az egész piac vonatkozásában. Előfordulhat az is, hogy egy fogyasztó különböző jövedelemszintjeinél ugyanaz a jószág másként viselkedik. Például egy nagyon olcsó élelmiszer kis jövedelem mellett még normál jószág, mert a fogyasztó csak ezt tudja megengedni magának, így a jövedelme növekedésével ebből vesz többet. Nagyobb jövedelemnél viszont inferior jószággá válik, mert már képes más élelmiszerek megvásárlására, így egyre inkább lemond az adott jószág fogyasztásáról.

Az, hogy egy jószág melyik csoportba tartozik, az úgynevezett Engel-görbéjéről olvasható le. Ez egy olyan függvény, amely a fogyasztó vagy fogyasztói csoport adott jövedelemszintjeihez a hozzájuk tartozó fogyasztandó mennyiségeket rendeli. Ha az Engel-görbe egy adott jövedelemszinten pozitív meredekségű, akkor normál, ha negatív meredekségű, akkor inferior a jószág, vagyis a görbe meredeksége dönti el a jószág hovatartozását.

Példa az inferior jószágra

Inferior jószág lehet például bizonyos alacsony minőségű, de olcsó élelmiszer, amit főleg az alacsony jövedelmű családok fogyasztanak. Ha a család jövedelme megnő, ahelyett, hogy ezekből venne többet, inkább drágább, de jobb minőségű élelmiszereket kezd vásárolni. Az inferior javak többsége csak bizonyos jövedelemszinteken és bizonyos fogyasztói csoportok esetében rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.

Giffen javak

Az Engel-görbéből adódóan kézenfekvőnek tűnik, hogy egy jószágból az árának csökkenésével egyre nagyobb mennyiséget hajlandó vásárolni a fogyasztó. Fordítva is igaz, az ár növekedése esetén egyre kevesebbet. Valóban így van ez az esetek legnagyobb részében, az ilyen javakat közönséges javaknak nevezzük. Előfordul néhány „extrém” helyzet, amikor hiába csökken a jószág ára, az elfogyasztott mennyiség mégis csökken és fordítva. Ezeket nevezzük paradox árhatásoknak. Gyakran fordul ilyesmi elő, ha az árat a társadalom a minőségjelzőjének tekinti – például bizonyos szeszes italok esetében. Ekkor az ár csökkenése olyan látszatot kelt, mintha a minőség is elveszne – a fogyasztó ezért kevesebbet vásárol az adott jószágból. Az ilyen javak az úgynevezett Giffen javak. A Giffen-javak mindegyike inferior jószág is egyben, viszont ez fordítva már nem igaz.