Az infláció kifejezést az árak tartós, általános emelkedésére használják a közgazdászok, ami bizonyos mértékben a gazdasági körforgás része.
Az infláció jelentése
Jelentése tehát a pénz vásárlóerejének csökkenése, vagyis az, hogy ugyanannyi pénzért egyre kevesebb árut tudunk vásárolni.
A pénz funkciói és az árstabilitás
A gazdaságban rendkívül fontos szerepet tölt be a pénz, hiszen funkciónál elszámolási egységként, csere- és fizetési eszközként is, és emellett értékfelhalmozásra is alkalmas. A pénz csereeszköz, mivel általános elfogadott áruk ellenértékeként és segítségével végrehajthatók azonnali tranzakciók, amikor pénz és árú azonos időben cserél gazdát. A pénz elszámolási egységként alkalmas olyan tranzakciók elvégzésére is, amikor a pénz és az áru nem egy időben, egyszerre mozog. Ilyen például a hitelnyújtás esete. Az árak a termékek belső értékét fejezik ki pénzben mérve, amik ezáltal összehasonlíthatóvá válnak a piacon, így valósul meg az értékmérő funkció.
Fontos szempont, hogy az idő elteltével a pénz megőrizze értékét, vagyis ugyanakkora összegért azonos mennyiségű árut lehessen venni. Ez a feltétele annak is, hogy megtakarításként felhalmozott pénzeszközök se érjenek kevesebbet. Azt a jelenséget, amikor a pénz az idő során megőrzi értékét, árstabilitásnak nevezik. Az árstabilitás, vagyis a pénz vásárlóerejének, értékének megőrzése a gazdasági növekedés fontos feltétele.
A gyakorlatban az árstabilitás általában egy alacsony 2 százalék körüli inflációt, vagyis pénzromlást jelöl. A központi bankok egyik legfontosabb feladata a gazdaságpolitika olyan alakítása, amivel megőrizhető a 2 százalékos inflációs szint.
Hogyan számítják ki az infláció értékét?
A piacgazdaság természetes velejárója a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak változtatása. Inflációról akkor beszélhetünk, ha az árak széles körben emelkedésnek indulnak és nem csak egy termék vagy szolgáltatás drágul meg. Számításakor meg kell határozni a termékek és szolgáltatások azon körét, amelyek vizsgálata releváns információ szolgáltathat a gazdaságban megfigyelhető általános áremelkedésről.
Az infláció számítása során az egyes országok és régiók statisztikai hivatalai (Magyarországon a KSH, Európában az Eurostat) úgynevezett fogyasztói kosarakkal, fogyasztói ár-indexekkel dolgoznak, amik jellemzően a háztartások által igénybe vett fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat és azok árait tartalmazzak súlyozottan. A fogyasztói kosarakba a statisztikai hivatalok igyekeznek olyan termékeket beválogatni, amik árait szinte csak a piaci mechanizmusok befolyásolják és mentesek a hatósági és egyéb, ideiglenes hatásoktól. Az infláció mértékét a különböző időpontban vizsgált fogyasztói kosarak összértéke között különbség adja meg.
Az infláció típusai
Az árszínvonal csökkenés mértékétől függően megkülönböztethető kúszó-, vágtató infláció, hiperinfláció, stagfláció és defláció.
Kúszó infláció
A kúszó, vagy más néven lassú infláció esetén az árszínvonal emelkedik ugyan, de évente csak kis mértékben. A lassú infláció jellemzően 3-8% közötti árszínvonal növekedéssel jár. Nem veszélyezteti a gazdaság stabil működését, a gazdasági szereplők termesztésnek veszik az ilyen mértékű pénzromlást és számolnak is vele. A gazdaságpolitikai döntéshozók célja az infláció alacsony szinten tartása.
Vágtató infláció
A vágtató, vagyis magas infláció már valamivel nagyobb, akár két számjegyű árszínvonal-emelkedés esetén figyelhető meg. Fellépése esetén a gazdaság működőképessége még nem feltétlen kerül veszélybe, de a gazdasági stabilitás már kárt szenvedhet a magas infláció mellett, illetve csökkenhet a gazdasági szereplők beruházási és befektetési hajlandósága az árak kiszámíthatatlansága miatt.
Hiperinfláció
A hiperinfláció esetén az árszínvonal hirtelen, akár órák vagy napok leforgása alatt is több száz vagy ezer százalékot is emelkedhet. A pénz szinte teljesen elveszti értékét, a pénzzel való kereskedést felválthatja az árucsere. A történelem során a hiperinfláció gyakran valamilyen rendkívüli gazdasági esemény következményeként jelentkezett, például háború után vagy politikai válságnak köszönhetően. A hiperinfláció felborítja a gazdasági egyensúlyt és kizárólag reformintézkedésekkel fordítható vissza.
Hogyan alakulnak ki jellemzően a hiperinflációs időszakok? Mikor fordult elő a történelem során Magyarországon ilyen gyors ütemű áremelkedés? Olvassa el a hiperinflációról szóló cikkünket is!
Stagfláció
A stagfláció egy olyan állapot, amikor minimális gazdasági növekedés vagy recesszió esetén magas az infláció és a munkanélküliség mértéke, általában egy kínálati sokk hatására. Jelenléte a gazdaság nem megfelelő működéséről árulkodik. Stagflációs helyzetben nehezítő tényező, hogy a hagyományos gazdaságpolitikai eszközök nem feltétlen alkalmazhatók, ugyanis azok többsége azon az elven alapul, hogy a gazdaság lassításával csökkenthető az infláció, míg a gazdaság gyorsítása magasabb inflációval jár.