Az információs aszimmetria a rendelkezésre álló információ egyenlőtlen elosztása a piac ellentétes oldalán álló szereplők között. Gyakori következménye, hogy az egyik fél helyzeti előnyt élvez a másik féllel szemben.
Információs aszimmetria akkor áll fenn, ha a tranzakcióban részt vevő felek egyike több, vagy pontosabb információval rendelkezik, mint a másik. A tranzakció lehet adásvétel, ahol például az eladó rendelkezik olyan többletinformációval, aminek tudatában a vevő máshogy döntene, vagy akár tulajdonos-menedzser viszony is. Utóbbit megbízó-ügynök problémaként is szokás nevezni. Lényege, hogy a részvénytársaságok menedzserei nem a tulajdonosi értékeket figyelembe véve irányítják a vállalatot, ami a rossz informáltság következtében a tulajdonosok előtt rejtve marad.
Mikor jön létre információs aszimmetria?
Információs aszimmetria esetén a piaci szereplők között létrejövő tranzakció során az egyik fél hiányos ismeretekkel rendelkezik a tranzakció tárgyát illetően. A racionális vevő a kínált áru minőségének pontos ismerete nélkül saját kockázati prémiumával csökkenti a kínált árat. A bizalom növelésével, a felmutatható referenciákkal a kínált termék vagy szolgáltatás ára nőhet, hiszen ezen tényezőknek köszönhetően csökken a vevő kockázata. Az eladó emellett növelheti a vevő biztonságát garanciavállalással vagy jótállási jeggyel is.
Információs aszimmetria a használtautók piacán
Gyakran emlegetett példa a jelenségre a használt autók piaca, ahol az eladók mindig többet tudnak az árujukról, mint a vevők. Az eladásra kínált autó sok olyan hibával rendelkezhet, amely a vevő számára csak jóval a vásárlást követően derül ki. Ebből az információs különbségből adódó kockázat jellemzően jól láthatóan be is van árazva. Egy új autó, hiába volt keveset használva, a használtautó-piacon már sokkal alacsonyabb áron értékesíthető.
Továbbá az alacsonyabb minőségű árut kínálónak jobban megéri a piaci áron értékesíteni termékét. Emiatt hosszabb távon a jobb minőségű áru kiszorulhat a piacról.
Erkölcsi kockázat
Az erkölcsi kockázat az információs aszimmetria folyománya. Lényege, hogy a tranzakcióban részt vevő egyik fél tevékenysége marad részben rejtve a másik fél előtt. Ilyen eset állhat fel például a biztosítások esetében. Ha egy sofőrnek egy biztosítás kötésével az autóban esett kár kockázatát részben vagy egészben sikerülhet másra hárítania, akkor kevésbé áll érdekében a felelős magatartás. Mivel a biztosítónak nincs elég információja a biztosítandó ügyfélről, ezért egy felelős ember számára is ugyanolyan feltételeket szab, mint egy felelőtlenebbnek. Emiatt a felelős ügyfélnek már kevésbé éri meg a biztosításkötés. Ez a jelenség a valóságban is komoly problémákat okozhat a biztosítótársaságoknak, hiszen az átlagos ügyfélnek felszámított biztosítási díj is magasabb lehet a szükségesnél. Ez a példa jól mutatja azt is, hogy az információs aszimmetria megszüntetése sokszor a felek közös érdeke lehet.
További példák
Ritkaságok, például bélyegek, érmék és festmények eladói sokkal több információval rendelkeznek arról, hogy az eladásra kínált árucikk eredeti-e vagy hamisítvány. A vevők ezzel kapcsolatos bizonytalansága megnehezítheti az eredeti árucikkek adásvételét.
Lakásvásárlás esetén előfordulhat, hogy nem tájékoztatnak rendesen minket a lakás minden tulajdonságáról. Egy tökéletes állapotban lévő lakás is lehet rossz vétel, ha például elviselhetetlenek a szomszédok, vagy a környéken magas a bűnözési ráta. Előfordulhat az is, hogy a lakás kondícióiról nem tájékoztatnak megfelelően, és például a vásárlást követően rövid időn belül ki kell cserélni a kazánt.