Intézményi befektetők

Intézményi befektetők alatt olyan társaságokat értünk melyek más vállalkozások,  magánszemélyek, vagy intézmények vagyonát kezelik.

Az összegyűjtött megtakarításokat különböző pénzügyi eszközökbe fektetik a pénz- és tőkepiacokon. Mivel számos kisebb befektető pénzét gyűjtik össze, így az intézményi befektetők nagy volumenű tőkét képesek mozgatni. Ez lehetővé teszi, hogy diverzifikált portfóliót hozzanak létre, mely által elosztják és csökkentik a különböző befektetések kockázatát.

Intézményi befektetők tulajdonságai

Elmondható róluk, hogy professzionális, szakmai befektetők. A legtöbb tőzsde esetén a részvények legnagyobb részét ők tulajdonolják. Mivel szakmai alapokon működnek, az általuk megmozgatott tőkét sokszor „okospénznek” is nevezik.

Az intézményi befektetők népszerűsége nagyot nőtt az elmúlt években. Ennek egyik oka a nyugdíjas korra való megtakarítási kedv erősödése, mely az elöregedő fejlett társadalmak egyik sajátossága. Egy másik ok a technológia és a kommunikáció fejlődése, mely által egyre több emberben jelent meg az igény pénzpiaci szolgáltatások igénybevételére.

Kik tartoznak a befektetők ezen csoportjába?

Intézményi befektetők közé tartozhatnak:

  • Hagyományos befektetési alapok
  • ETF alapok
  • Nyugdíjalapok
  • Hedge fundok
  • Biztosítótársaságok
  • Hitelintézetek
  • Kockázati tőketársaságok és tőkealapok
  • Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak

Bár nem egyértelmű, hogy kik számítanak intézményi befektetőnek, azonban az megállapítható, hogy alaptevékenységeiket tekintve hasonlóképp működnek a különböző társaságok:

  1. megtakarításokat gyűjtenek;
  2. a forrásgyűjtés során különböző portfóliókat kínálnak, melyek tartalmazhatnak értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket, ingatlanokat, devizát, származtatott termékeket és árucikket;
  3. az elsődleges és másodlagos részvénypiacokon professzionális befektetőként tevékenykednek.

Az intézményi befektetők stratégiái

A legtöbb intézményi befektető más és más stratégiát követ a tőzsdepiacon. A nyugdíjalapok hosszú távon, 20-30 éves időtávon tervezik befektetéseiket, emiatt is rugalmatlanabbul reagálnak a rövid és közép távú trendekre. Általában passzív módon, a „vedd meg és tartsd”  elv szerint fektetnek meg.

A hagyományos befektetési alapok ezzel szemben jellemzően aktívan kezelik portfoliójukat, de itt is megjelenik a hosszú távú szemlélet. Céljuk legtöbbször a tőzsdei referenciaindex felülteljesítése.

A ETF alapok indexkövető megoldásokat alkalmaznak és passzív befektetési stratégiát követnek.

Intézményi befektetők követése

Mivel nagy tőkét mozgatnak és működésüket nyilvánosan elérhető adatbázisok rögzítik, sok kisbefektető saját stratégiájában nagy szerepet játszik az intézmények tevékenységének tanulmányozása, követése. Figyelni szokás:

  • Mekkora tulajdoni résszel rendelkezik egy-egy intézményi befektető különböző tőzsdei társaságokban
  • Long vagy short oldalon állnak
  • A COT riportot, melyből kiderül, hogy milyen határidős ügyleteket kötöttek
  • Mennyi készpénzt tartanak
  • Mekkora részvénypiaci kitettségük
  • Egyéb okos pénz mutatókat