Az IPO során egy vállalat először lép be már meglévő vagy új részvényeivel valamely tőzsdére.
IPO jelentése
Az Initial Public Offering szó szerint elsődleges nyilvános kibocsátást jelent, de szokás csak elsődleges kibocsátásnak, nyilvános kibocsátásnak, elsődleges részvénykibocsátásnak vagy jegyzésnek, részvényjegyzésnek is nevezni. A vállalat részvényeinek nyilvános, első alkalommal történő forgalomba hozatalát jelenti. Ez után az adott tőzsde szabályait betartva a cég részvényei részt vesznek a nyilvános kereskedésben.
Az IPO előnyei
Az elsődleges kibocsátásnak több oka is lehet, ezek közül a legfontosabb a potenciális forrásbevonás, a friss pénzhez való jutás. Erre szüksége lehet egy vállaltnak annak érdekében, hogy bővítse kapacitásait, új piacokra lépjen be, új technológiákat fejlesszen ki, olcsóbbá, hatékonyabbá tegye termelését, fenntartsa a likviditását. Az IPO által megváltozik a tulajdonosi struktúra, bővül a befektetők köre, a korábbi tulajdonosoknak és befektetőknek továbbá lehetősége nyílik arra is, hogy kilépjenek a cégből – jellemzően a kockázati befektetők ekkor realizálják profitjukat és zárják pozíciójukat. Emellett az IPO növeli a cég ismeretségét és reputációját. Publikációk és sajtó megjelenések általi ingyenes PR lehetőségeket is nyújt. A tőzsdére lépés nagyfokú transzparenciát hoz magával, amely egyszerűbb finanszírozhatóságot nyújt a cégnek és a fogyasztói bizalmat is megerősíti.
Az IPO hátrányai
Az IPO-nak több hátránya is lehet a cégre nézve. A tőzsdére lépés egy meglehetősen bonyolult és költséges folyamat lehet. Komoly vállalatok általában szakértőkhöz, úgynevezett kibocsátási menedzserekhez (lead underwriter) fordulnak a folyamat lebonyolításának érdekében. A kibocsátási menedzserek jellemzően vezető bankok és brókercégek munkatársai, és a folyamat menedzselésért jelentős ellendíjat számolnak fel. Továbbá az IPO plusz adminisztrációs terhet ró a vállalatra, ami ismét csak plusz költségekkel járhat. Emellett a tőzsdére lépés nyilvános adatszolgáltatásra kötelezi a céget, ami a versenyelőny csorbulásával járhat, hisz a versenytársak így könnyebben másolhatják le a cégek sikerfaktorjait.
Folyamata, lépései
Alapvetően az elsődleges kibocsátás az alábbi lépésekből áll:
- A cégben felmerül az igény plusz forrás iránt.
- A cég elhatározza a tőzsdére lépést, megítélik tőzsdei alkalmasságukat.
- A cég megállapodik a kibocsátási menedzserekkel.
- A kibocsátási menedzserek kiszámolják a vállalat értékét, meghatározzák a kibocsátási árat, ársávot.
- A kibocsátási menedzserek megírják, majd elfogadtatják az adott ország tőzsdefelügyeletével a kibocsátási prospektust, tájékoztatót.
- Road Show kereti között bemutatják a céget és a tőzsdére lépést a befektetők számára.
- Előjegyzési folyamat során a befektetők lejegyzik a részvényeket.
- Megkezdődik a kibocsátás, a részvények szabadon kereskedhetők.
- Egy általában rövid stabilizálási időszakban a kibocsátási menedzserek is kereskednek a részvényekkel, annak érdekében, hogy „beállítsák” az árfolyamot.
- Néhány héttel később az árfolyammozgás alkalmassá válik technikai elemzésekre és trend követésre. Az árfolyam beáll a piac által meghatározott szintre.
IPO befektetés és kereskedés
A tőzsdére lépés során a nyilvános kereskedést egy előjegyzési folyamat is megelőzi. Ezen időszak hossza tőzsdék szerint változik. IPO befektetésnek nevezzük a részvények előjegyzését és IPO kereskedésnek a nyilvános debütálás utáni részvény vételt és eladást.
Kockázata
A kibocsátási prospektusból elérhetőek a vállalat és a kibocsátás adatai, ám azok az IPO után még nincsenek kellően kiértékelve. Az eladók és vevők között sem alakult ki még az egyensúly. Emiatt a részvény ára meglehetősen kiszámíthatatlan, jellemző rá a nagy volatilitás, áringadozás, melyek jelentős kockázatot hordoznak magukkal.