A jövedéki adó bizonyos termékekre, például dohány-, alkohol vagy energiatermékekre kiszabott adó.
Az adózás módját és a jövedékiadó-köteles termékeket jogszabály határozza meg. Az Európai Unióban a tagországok meghatározhatják a jövedéki adó mértékét, de uniós szabályok rögzítik ezen adókulcs minimális szintjét. Az adót az adott termék szabad forgalomba bocsátásakor kell megfizetni.
A jövedéki adó közvetett adók közé sorolható. Ez azt jelenti, hogy az adót nem az fizeti be az állam részére, aki a terhét viseli, hanem a terméket vagy szolgáltatást kínáló eladó szedi be és fizeti ki az államnak. A jövedéki adófizető személye az adott terméket előállító, feldolgozó, tároló üzem vagy raktár vagy a termék-importot végző személy vagy vállalkozás.
Jövedékiadó-köteles termékek
A jelenleg hatályos törvény alapján az ásványolaj, a sör, a bor, a pezsgő, illetve egyéb alkoholos termékek, valamint a dohánygyártmányok tartoznak a jövedékiadó-köteles termékek közé.
Jövedéki adó hatása az árakra és a fogyasztásra
A jövedéki adók kivetése plusz költséget jelent a termékforgalmazó vállalatok számára, amit általában az adókulccsal arányos árnövekedéssel ellensúlyoznak. Az adó közvetett jellege ebben is megjelenik, hiszen a fogyasztók nem direkt fizetnek adót, hanem az árba beépítve terhelik őket a növekvő költségek.
Elmondható, hogy jellemzően olyan termékekre kerül kivetése ez a fajta adó, melyek fogyasztását valamilyen mértékben visszaszorítani szándékozik az állam. Ennek célja lehet például a lakosság egészségének védelme.
Egy regresszív adófajtáról beszélhetünk, tehát minél nagyobb jövedelemmel rendelkezik a fogyasztó, és minél kisebb hányadát teszi ki teljes jövedelmének a jövedéki adóval terhelt árucikkek fogyasztása, annál kisebb mértékű a befizetett adó mértéke a jövedelme százalékában.