A just in time (JIT), magyarul éppen-időben-elv, egy készletezési stratégia, amely pontosan összehangolja a szállítóknak leadott nyersanyag vagy alkatrész rendelését a gyártási ütemtervvel.
Ennek értelmében egy szállítmányt nem raktározzák sokáig, a termékek rövid időn belül gyártósorra kerülnek. A just in time megközelítés legfőbb előnye a készletezési költségek, illetve a selejtes, lejárt termékekkel járó költségek minimalizálása. Ennek az elvnek a követése szükségelteti a kereslet lehető legpontosabb előrejelzését a gyártó részéről.
Just in time előnyei
A just in time legfőbb előnye a készlettartási költségek közel nullára történő csökkentése. Előfordulhat, hogy a nyersanyag vagy alkatrész akár raktár érintése nélkül, a fuvarozó járműről a feldolgozó helyiségbe kerül. Ilyen esetben még akár a raktárhelyiségre sincs egyáltalán szükség. A módszerrel a pazarlás, romlandóságból adódó veszteségek is hatékonyan csökkenthetőek, hiszen elkerülhető az a helyzet, hogy valamilyen alkatrészből vagy nyersanyagból több legyen, mint amennyire szükség van, vagy esetleg még felhasználás előtt, a raktárban járjon le a szavatossági ideje.
A módszer alkalmazásával akár a munkaerő költségei is csökkenhetnek, hiszen a raktározási folyamat lecsökkentésével vagy teljes kihagyásával az ebben a folyamatban felhasznált munkaerő sem jelent további költséget. További előnye, hogy nem készül el olyan áru amire nem érkezett rendelés.
A strarégia hátrányai
A biztonsági készlet hiánya miatt a gyártás zavartalan működéséhez magas szintű koordináció szükséges a termelő vállalat és a beszállító között. Ennek többféle költsége is lehet, például egy ellátási lánc menedzsment automatizálására alkalmas informatikai rendszer. A legfőbb kockázatot a keresleti és kínálati sokkoknak való kitettség jelenti, melyet nem lehet elkerülni. A kereslet hirtelen megnövekedését egy just in time rendszerben működő vállalat képtelen kielégíteni, ami rendelések elvesztéséhez vezethet. Ennél is nagyobb probléma a negatív kínálati sokk, azaz amikor a beszállítók képtelenek a rendelések időben való teljesítésére. A globális ellátási láncok számos bizonytalansággal rendelkezhetnek a stabil szállítmányozás terén. Egy baleset egy frekventált kereskedelmi útvonalon, egy természeti katasztrófa vagy a kormányzat inkonzisztens vámpolitikája is akár a termelés teljes leállásához vezethet, ezzel jelentős költségeket okozva a vállalatok számára.