Kapitalizmus

A kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, ahol a termelőtőke magántulajdonban van, az áruk és szolgáltatások termelése nagyrészt a szabadpiacon, annak törvénye szerint működik.

A piac mechanizmusa, mint egy láthatatlan kéz hangolja össze a keresletet a kínálattal. Az államnak korlátozott, általában piacot korrigáló szerepe van. Ezenfelül fontos ismérv a béren alapuló munkaerőpiac és a kereskedelmi tranzakciók öntkéntes természete. Általános jellemző a folyamatos innováció és a szabad akaraton alapuló döntéshozás, tőkés és fogyasztó részéről egyaránt.

A kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, ahol a tőke és a termelő javak, nagy része magántulajdonban van, magánszemélyeknél vagy vállalkozásoknál. Termelő javak lehetnek a föld, a gyárak, a szállítási eszközök. A magántulajdonnal rendelkező vállalatok a szabadpiacon versenyeznek egymással. A megtermelt javak és szolgáltatások elosztásáról a szabadpiaci viszonyok, a kereslet és kínálat erői, döntenek.

A tőkén alapuló gazdasági rendszerek számos formában működtek a történelem folyamán. Ezért nem beszélhetünk egyféle kapitalizmusról. A manapság legelterjedtebb forma a vegyes gazdaság modellje, ahol a piac kulcsszerepet játszik, de mellette az állam különböző eszközökkel korrigálja annak hibáit.

A kapitalizmus szellemi háttere

A kapitalizmus a személyi jogokban, a szabadságban és az alapvetően jó emberi természetben hisz. Meglátása szerint az egyének alapvetően jók, önérdekeik hasznot generálnak, melyek végső soron társadalmi szintű jólétet termelnek.

Melyek a legfontosabb jellemzői?

A kapitalizmus általános jellemzői:

  • Magántulajdonhoz való jog. Mindenki szerezhet vagyont és mindenki szabadon rendelkezhet vagyona felett.
  • A piaci mechanizmus, mint egy láthatatlan kéz, hangolja össze a keresletet és a kínálatot.
  • Az államnak korlátozott a szerepe. A klasszikus felfogás szerint az állam nem nyúlhat bele a piacgazdaságba, feladata csupán az egyéni jogok védelme és a szabadpiachoz szükséges feltételek megteremtése.
  • Az emberek önérdeküket követve törekszenek hasznuk maximalizálásra
  • Mindenki szabadon dönthet gazdasági ügyeiben. A befektető abba fektet, amibe szeretne, a termelő azt termel, amit jónak lát, a fogyasztó pedig szabadon vásárol azt és attól, amit és akitől szeretne.
  • Az emberek fő ösztönzői a pénzjövedelem, a profit és a bér.
  • A gazdasági döntéseket decentralizáltan, önkéntes alapon hozzák meg.
  • Az innováció verseny által ösztönzött, jellemzőek a gyakori újítások.

A kapitalizmus történeti háttere

A kapitalista termelési rendszer a 16-17. században alakult ki Angliában, ám kialakulásáról több ellentmondásos elmélet is napvilágot látott.

Max Weber szerint a kapitalizmus a protestáns etikában gyökerezik, mely a pénzszerzéssel járó folyamatos munkát megteremtette egyfajta élethivatásként. Állítása szerint a kapitalizmus szelleme hamarabb létrejött, mint maga a tőkés rendszer. Marx szerint ezzel ellentétben a kapitalizmus kialakulásához leginkább gazdasági és társadalmi körülményekre volt szükség, a tőke már adott volt.

Ellen Meiksins Wood szerint a kapitalizmus az angol vidék speciális birtokviszonyának köszönhető, mivel itt egy népes földművelő réteg kényszerült arra, hogy munkaerejét pénzért árulja, és a mindennapi szükséges javakat is szintén pénzért vásárolja meg.

Történelmileg a kapitalizmusnak három alapvető változatát szokták megemlíteni:

  • a korai kapitalizmust,
  • az ipari társadalmat vagy modern kapitalista gazdasági rendszert és
  • a tudásalapú gazdaságot.

Mindhárom során a gazdasági rendszer egy olyan általános célú technológia köré épült, mely radikálisan megváltoztatta a társadalmat és a gazdaságot. A korai kapitalizmus a gőzgép, az ipari társadalom az elektromosság és az automobilizmus, a tudásalapú gazdaság pedig az infokommunikációs technológia megjelenésével indult.

Érvek a kapitalizmus mellett

Gyakori érv a kapitalizmus mellett, hogy soha nem látott gazdasági és egyéni jólétet hozott az emberek életébe. Valamint, hogy a történelem előző gazdasági és társadalmi rendszereihez képest sokkal erkölcsösebb, hisz szabad, erőszaktól mentes gazdasági interakciókon alapszik.

Adam Smith szerint a kapitalizmus eszméjében rejtőző önérdek és kapzsiság hasznos és jó, mert folyamatos fejlődéshez és általános jóléthez vezet.

Kritikái

Számos kritika éri a kapitalizmust. Felróható, hogy egy kapitalista rendszer alapvető jellemvonása az egyenlőtlenség és az igazságtalanság. A tőke és a termelőeszközök tulajdona egy szűk, gazdag réteg kezében csoportosul, akik kizsákmányolóan, a végletekig kihasználják a szegény tömegek munkaerejét.

Marx szerint a kapitalista lét embere „elidegenedik”, a haszon logikájának alávetve, kiüresedik és egy bármikor pótolható eszközzé válik.