A kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, ahol a termelőtőke magántulajdonban van, az áruk és szolgáltatások termelése nagyrészt a szabadpiacon, annak törvénye szerint működik.
A piac mechanizmusa, mint egy láthatatlan kéz hangolja össze a keresletet a kínálattal. Az államnak korlátozott, általában piacot korrigáló szerepe van. Ezenfelül fontos ismérv a béren alapuló munkaerőpiac és a kereskedelmi tranzakciók öntkéntes természete. Általános jellemző a folyamatos innováció és a szabad akaraton alapuló döntéshozás, tőkés és fogyasztó részéről egyaránt.
A kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, ahol a tőke és a termelő javak, nagy része magántulajdonban van, magánszemélyeknél vagy vállalkozásoknál. Termelő javak lehetnek a föld, a gyárak, a szállítási eszközök. A magántulajdonnal rendelkező vállalatok a szabadpiacon versenyeznek egymással. A megtermelt javak és szolgáltatások elosztásáról a szabadpiaci viszonyok, a kereslet és kínálat erői, döntenek.
A tőkén alapuló gazdasági rendszerek számos formában működtek a történelem folyamán. Ezért nem beszélhetünk egyféle kapitalizmusról. A manapság legelterjedtebb forma a vegyes gazdaság modellje, ahol a piac kulcsszerepet játszik, de mellette az állam különböző eszközökkel korrigálja annak hibáit.
A kapitalizmus szellemi háttere
A kapitalizmus a személyi jogokban, a szabadságban és az alapvetően jó emberi természetben hisz. Meglátása szerint az egyének alapvetően jók, önérdekeik hasznot generálnak, melyek végső soron társadalmi szintű jólétet termelnek.
Melyek a legfontosabb jellemzői?
A kapitalizmus általános jellemzői:
- Magántulajdonhoz való jog. Mindenki szerezhet vagyont és mindenki szabadon rendelkezhet vagyona felett.
- A piaci mechanizmus, mint egy láthatatlan kéz, hangolja össze a keresletet és a kínálatot.
- Az államnak korlátozott a szerepe. A klasszikus felfogás szerint az állam nem nyúlhat bele a piacgazdaságba, feladata csupán az egyéni jogok védelme és a szabadpiachoz szükséges feltételek megteremtése.
- Az emberek önérdeküket követve törekszenek hasznuk maximalizálásra
- Mindenki szabadon dönthet gazdasági ügyeiben. A befektető abba fektet, amibe szeretne, a termelő azt termel, amit jónak lát, a fogyasztó pedig szabadon vásárol azt és attól, amit és akitől szeretne.
- Az emberek fő ösztönzői a pénzjövedelem, a profit és a bér.
- A gazdasági döntéseket decentralizáltan, önkéntes alapon hozzák meg.
- Az innováció verseny által ösztönzött, jellemzőek a gyakori újítások.
A kapitalizmus történeti háttere
A kapitalista termelési rendszer a 16-17. században alakult ki Angliában, ám kialakulásáról több ellentmondásos elmélet is napvilágot látott.
Max Weber szerint a kapitalizmus a protestáns etikában gyökerezik, mely a pénzszerzéssel járó folyamatos munkát megteremtette egyfajta élethivatásként. Állítása szerint a kapitalizmus szelleme hamarabb létrejött, mint maga a tőkés rendszer. Marx szerint ezzel ellentétben a kapitalizmus kialakulásához leginkább gazdasági és társadalmi körülményekre volt szükség, a tőke már adott volt.
Ellen Meiksins Wood szerint a kapitalizmus az angol vidék speciális birtokviszonyának köszönhető, mivel itt egy népes földművelő réteg kényszerült arra, hogy munkaerejét pénzért árulja, és a mindennapi szükséges javakat is szintén pénzért vásárolja meg.
Történelmileg a kapitalizmusnak három alapvető változatát szokták megemlíteni:
- a korai kapitalizmust,
- az ipari társadalmat vagy modern kapitalista gazdasági rendszert és
- a tudásalapú gazdaságot.
Mindhárom során a gazdasági rendszer egy olyan általános célú technológia köré épült, mely radikálisan megváltoztatta a társadalmat és a gazdaságot. A korai kapitalizmus a gőzgép, az ipari társadalom az elektromosság és az automobilizmus, a tudásalapú gazdaság pedig az infokommunikációs technológia megjelenésével indult.
Érvek a kapitalizmus mellett
Gyakori érv a kapitalizmus mellett, hogy soha nem látott gazdasági és egyéni jólétet hozott az emberek életébe. Valamint, hogy a történelem előző gazdasági és társadalmi rendszereihez képest sokkal erkölcsösebb, hisz szabad, erőszaktól mentes gazdasági interakciókon alapszik.
Adam Smith szerint a kapitalizmus eszméjében rejtőző önérdek és kapzsiság hasznos és jó, mert folyamatos fejlődéshez és általános jóléthez vezet.
Kritikái
Számos kritika éri a kapitalizmust. Felróható, hogy egy kapitalista rendszer alapvető jellemvonása az egyenlőtlenség és az igazságtalanság. A tőke és a termelőeszközök tulajdona egy szűk, gazdag réteg kezében csoportosul, akik kizsákmányolóan, a végletekig kihasználják a szegény tömegek munkaerejét.
Marx szerint a kapitalista lét embere „elidegenedik”, a haszon logikájának alávetve, kiüresedik és egy bármikor pótolható eszközzé válik.