A kartell megállapodás olyan piaci együttműködés, mely során ugyanazon piacon, amúgy egymástól független vállalatok, szervezetek – akár országok is –, tevékenységeiket összehangolva befolyásolják, akadályozzák, korlátozzák a piaci versenyt.
A résztvevők számára kölcsönösen előnyös megállapodások a többi fél számára kárt teremtenek. Ilyen károsító tevékenység lehet például a vételi vagy eladási árak rögzítése, összehangolása, import- és exportkorlátozások, termelési vagy értékesítési kvóták, valamint a piac és a fogyasztók felosztása.
Gazdasági együttműködések típusai
Alapvetően a piacgazdaságban a vállalatok egymás versenytársai, olykor viszont különböző érdekek együttműködésre sarkallják őket. Két alapformája az együttműködésnek a gazdaságszervező és a verseny tisztaságát, a gazdasági hatékonyságot csökkentő folyamatok. Pozitív, gazdaságszervező lépések során valamennyi érintett jól jár. Ilyenek lehetnek például különböző közös fejlesztések.
Egy másik csoportosítás szerint beszélhetünk horizontális és vertikális együttműködésekről.
Vertikális együttműködés
Vertikális együttműködés során az ellátási láncon átívelő, annak különböző szereplőit (beszállító, vállalat, vevő) érintő megállapodásokról beszélünk. Ilyen például a viszontvásárlás kikötése vagy az árak előírása a viszonteladók számára. Ezeket nem kartellnek, hanem vertikális korlátozásoknak nevezzük, ahol a versenyjog a kartellekhez képest kevésbé szigorú.
Horizontális együttműködés
Horizontális megállapodások során a résztvevő szereplők az ellátási lánc (beszállító, vállalat, vevő) egy adott szintjéről származnak. Például a vállalatok közösen fognak össze, hogy előnyt szerezzenek a beszállítókkal vagy a vevőkkel szemben. Kartell megállapodás során több vállalat, más érintettet károsító módon, összehangolt tevékenységet folytat, mely által a gazdasági versenyt akadályozza, korlátozza.
Kartell típusok
A gyakorlatban annak függvényében, hogy mire irányul a megállapodás beszélhetünk több típusú kartellről:
- Árkartell: árak közvetlen meghatározása
- Mennyiségi kartell: az áruhoz, termelőeszközhöz jutás korlátozása, kibocsátás korlátozása
- Területi kartell: piacfelosztás, versenytárs kizárás
- Kondíciós kartell: piaci feltételek közös meghatározása, várakozások egyeztetése
- Információcserét, információ áramlást befolyásoló kartell
- Csoportos bojkottra alapuló kartell
- Kereskedelmet megtagadó kartell
Kartell szabályozás, kartelltilalom
A piaci kereskedelem természetes része az erőfölényre való törekedés, a verseny lényegéhez tartozik, hogy győztesek is legyenek. Az erőfölény önmagában nem bűn, csak az, ha ezt mások rovására, a jog és a versenyszabályozás keretein kívül érvényesítik. Ahhoz, hogy a verseny tiszta legyen fontos a hatékony szabályozás. Ezt versenytörvények által biztosítja manapság minden modern ország. Az állami beavatkozás ez esetekben közérdekű.
Könnyen bizonyítható a kartellezés írásos dokumentumok alapján, ám ezek sokszor nem állnak rendelkezésre. Vállalatok sokszor hosszabb időtáv során lazább tudati kapcsolódással hangolják össze közös piactorzító működésüket.
A magyar versenyjog általában tiltja a versenykorlátozó folyamatokat, ám vannak kivételek. Kartellt működhet, ha a Gazdasági Versenyhivatal, a kormány vagy egyéb törvény erre engedélyt ad. Ilyen eset, ha a megállapodás a gazdasági erőfölény elleni védekezésképp létesül vagy gazdaságilag olyan csekély jelentőségű, hogy az együttes piaci részesedés nem éri el az érintett piacon a 10 százalékot. Továbbá a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezhet olyan együttműködéseket, ahol az előnyök meghaladják a hátrányokat. Ilyen lehet az árak vagy a termék minőségének kedvező alakítása, a kínálat (beszerzés, értékesítés) javítása, technikai fejlődés előmozdítása, fogyasztók érdekeinek védelme. Az előnyöket a kérelmezőnek, a lehetséges hátrányokat a hivatalnak kell bizonyítania.