A kaució a bérlés esetén fizetett biztosíték.
A bérlemény jellemzően ingatlan vagy egyéb ingóság, például autó. Az összeg a bérbeadót biztosítja, hogy kár vagy fizetési elmaradás esetén ne érje őt anyagi veszteség. Jellemzően a bérleti időtartam lejárta után kerül visszatérítésre a bérlő számára, ha nem okozott kárt és nem áll fenn fizetési hátralék. Kaucióval leggyakrabban új albérlet esetén találkozunk, ahol mértéke általában 1-3 havi bérleti díj.
Kaució, kaukció, óvadék. Mi a Különbség?
A kaukció egy nem létező szó, egy elterjedt helyesírási hiba. A kaució és az óvadék ugyanazt jelenti, az előbbi a köznapi, az utóbbi a jogi megnevezés.
Mikor fizetjük a kauciót és mekkora az összege?
Kifizetése szerződéskötéskor vagy azután történik, mértéke szabad alku tárgya. Ingatlan esetében általában 1-3 havi lakbért jelent. Mértéke racionális kell, hogy legyen, a Polgári Törvénykönyv szerint, ha a kaució mértéke meghaladja a bérleti díj háromszorosát, akkor a bérlő kérelmezheti a bíróságot az összeg mérséklésére.
Bizonyos esetekben ugyanakkor – ha például az ingatlanban kifejezetten értékes tárgyak találhatóak –, az összeg nagyobb is lehet. Fontos, hogy a körülményeit (összeg mértéke, átadás-átvétel ténye, visszafizetés esedékessége) szerződésben rögzítsük, hisz így bizonyíthatók az ügyletek a későbbiekben. Fontos továbbá, hogy a szerződésben egyértelműen szerepeljen, hogy a kaució óvadékként került befizetésre és például nem előzetes bérleti díjként.
Milyen esetektől védi a bérlőt?
A kaució fizetés elmaradás, bérleti díj hátralék, elmaradó számla rendezés vagy a bérlemény károsulása esetén nyújt pénzügyi védelmet.
Milyen körülmények esetén jár vissza a kaució vagy marad el annak visszafizetése? Mikor használható fel?
A kauciót a bérbeadó a bérlő számára a bérleti szerződés letelte után juttatja vissza. A teljes összeg az esetben jár vissza, ha a bérlemény sértetlen, illetve ugyanolyan állapotban kerül visszaadásra, mint amilyenben átvételre került és a fizetési kötelezettségek rendezésre kerültek. Ellenkező esetben a bérbeadónak jogában áll a kaucióból levonni a fizetési hátralékot vagy az esetleges károkozás értékét.
Félreértések és visszaélések elkerülése érdekében érdemes a bérlemény állapotát átvételkor és visszaadáskor is rögzíteni. A kauciót a szerződésben lefektettek szerint kell felhasználni, attól eltérő okokból kifolyólag fel nem használható, vissza nem tartható. A bérbeadónak a kaució felhasználásáról pontosan el kell számolnia a bérlő felé, csak valós károk, hátralékok esetén használható fel. Nem vonatkozik olyan károk fedezésére, melyek a bérlemény rendeltetésszerű használatából fakadnak (például penészedő falak, kopott parketta, elromlott kazán esetén).
Ha a kaucióhoz a bérleti időszak folyamán kell hozzányúlni – például javítás vagy számlaelmaradás miatt –, a bérbeadó kérheti a bérlőt, hogy egészítse ki az értékét az eredetire. Visszatartására az esetben is sor kerülhet, ha határozott idejű szerződés esetén a bérlő korábban mondja fel a bérlést.
A kaució lelakása
Ingatlanok esetében Magyarországon fennálló szokás, hogy a kauciót a bérlő a mértékétől függően az utolsó hónapok bérleti díjaként lelakja, azaz nem fizet több bérleti díjat, hanem az összegéből bérli a lakást az utolsó néhány hónapban. A bérbeadó szempontjából ez egy kockázatos ügylet, hisz a bérleménnyel az utolsó napokban is történhet kár.
Kaució autóbérlés esetén
Az albérlet mellett autóbérlés esetén is gyakori még a kaució fizetés. Itt a kaució általában egyedileg meghatározott összeg, ahol figyelembe vehetik többek között az autó értékét, korát és a bérlés körülményeit (például belföldi vagy külföldi használat). Autóbérlésre sor kerülhet kaució nélkül is, ám ez nem azt jelenti, hogy az esetleges károkat nem vagyunk kötelesek megtéríteni. Így mindenképp érdemes megfelelően utánajárni, hogy milyen feltételekhez kötött a bérlés, milyen következményei vannak a káresetnek és mi a különbség a kaució nélküli és a kauciós bérlésnek.