Kereskedelmi háború, vagy más néven trade war

A trade war, vagyis a kereskedelmi háború két ország között fellépő konfliktus, melyben a felek például importvámok emelésével vagy egyéb gazdasági korlátozásokkal lépnek fel egymás ellen.

Kereskedelmi háború jelentése

A kereskedelmi háborúk fellépésének oka, hogy az egyik ország úgy véli, hogy egy versenytárs nemzet tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. A hazai szakszervezetek vagy az ipar lobbistái nyomást gyakorolhatnak a politikusokra, hogy a másik országból importált termékeket kevésbé vonzóvá tegyék a hazai fogyasztók számára, ezzel a nemzetközi politikát a kereskedelmi háború felé terelve. A kereskedelmi háborúk gyakran abból erednek, hogy a globálisan szabad kereskedelem számos előnyét a lokálisan tevékenykedő vállalatok tévesen fenyegetőnek érzik.

Protekcionizmus

A kereskedelmi háborúkat gyakran a protekcionizmus melléktermékének tekintik. A szabad kereskedelmet a hazai ipar és a foglalkoztatás védelme érdekében megfékező kormányzati döntéseket és intézkedéseket protekcionizmusnak nevezzük. A protekcionizmus a külkereskedelmi mérleg hiányának kiegyenlítésére szolgáló módszer is. Külkereskedelmi hiány akkor jelentkezik, amikor egy ország importja meghaladja az export mennyiségét.

Kereskedelmi háború eszközei

A kereskedelmi háború eltér az import- és exportszabályozás egyéb formáitól. A tarifák, vagyis az országba importált árukra kivetett adó vagy vám mellett egyéb protekcionista stratégiák is megvalósíthatóak. Ilyen például az importkvóták felső korlátjának és az egyértelmű minőségi követelményeknek a megállapítása vagy kormányzati támogatások bevezetésével az outsourcing (kiszervezés) megakadályozása.

Kereskedelmi háborúk előnyei és hátrányai

A kereskedelmi háborúk előnyei és hátrányai, valamint a protekcionizmus általában élesen vitatott téma. A protekcionizmus hívei szerint a jól kidolgozott stratégiák számos előnyt biztosítanak. Védik a hazai vállalatokat a tisztességtelen versenytől, növelik a keresletet a hazai termékek iránt és elősegítik az új munkahelyek kialakulását. Ezek a stratégiák hozzájárulnak a külkereskedelmi mérleg hiányának megszüntetéséhez is. A támogatók továbbá azzal érvelnek, hogy a tarifák és a kereskedelmi háborúk alkalmazása az egyetlen hatékony módja annak, hogy megküzdjenek egy olyan országgal, amely tisztességtelen vagy etikátlan kereskedelmi gyakorlatot kíván folytatni.

A kritikusok azzal érvelnek, hogy a protekcionizmus gyakran árt a fogyasztóknak, mivel hosszú távon lassítja a gazdasági növekedést, valamint negatív hatással van a nemzetközi ügyekre és a különböző kultúrák keveredésére. Előfordulhat, hogy a fogyasztóknak kevesebb választási lehetőségük van a piacon, mivel csökken a kínálat. Akár hiányokkal is szembesülhetnek, ha a korlátozott importált áruknak nincs kész hazai helyettesítője. Továbbá a gyártók költségeit is növeli, ha többet kell fizetniük a nyersanyagokért. Ennek eredményeként a kereskedelmi háborúk – különösen az importáruk esetében – áremelkedésekhez vezethetnek, amely összességében inflációt gerjeszt a helyi gazdaságban.

Emellett a két ország között zajló kereskedelmi háború azért is rendkívül káros lehet mindkét ország fogyasztóira és a vállalkozásaira nézve, mert mintegy fertőzés átterjedhet mindkét gazdaság számos más aspektusára. Az egyik iparágban kezdődő kereskedelmi háború például gyakran átterjed más iparágakra is. Hasonlóképpen, a két ország között kezdődő kereskedelmi háború más országokat is érinthet, amelyek eredetileg nem vettek részt a konfliktusban. Mint fentebb említettük, egy protekcionista hajlam vezet ehhez a „szemet szemért, fogat fogért” harchoz, amely egyenértékű megtorlást jelent, így negatív hatással van a két nemzet közötti gazdasági kapcsolatra.

Példa a kereskedelmi háborúra

Donald Trump, amerikai elnök a megválasztása után protekcionista politikába kezdett. 2018-ban Trump elnök Kínát nagy pénzbírsággal és súlyos vámokkal fenyegette meg az állítólagos szellemi tulajdon megsértése miatt. A kínaiak megtorlásul több, mint 100 amerikai termékre 25 százalékos illetéket vetettek ki. 2020 augusztusában Trump elnök válaszul vámokat vetett ki 525 milliárd dollár értékű kínai árura, beleértve az acél- és szójatermékeket is. A kereskedelmi háborút mindkét fél megszenvedte.