A kereslet az a mennyiség, amennyit egy adott áruból (vagy szolgáltatásból) a piacon megvásárolnának a vevők.
A kereslet mennyisége különböző árak esetén más és más. Minél olcsóbb egy áru, annál nagyobb a kereslet iránta. Változatlan árak mellett a kereslet mennyiségét befolyásolja a népesség, a fogyasztók átlagjövedelme, szokásai, kultúrája, az áru sajátos jellemzői és a helyettesítő és kiegészítő termékek árai és elérhető mennyiségei.
Keresleti görbe
A keresleti görbét kétdimenziós rendszerben értelmezzük, ahol látható az áru adott ára és az adott ár melletti vásárlási szándék, mennyiségben kifejezve. Az ár és a vásárolt mennyiség közötti viszonyt keresleti görbének nevezzük. A kereslet törvénye szerint minél alacsonyabb az áru ára, annál többet akarnak majd belőle a fogyasztók, annál nagyobb lesz a kereslet a termék iránt.
A keresleti görbére példa a lenti ábra, mely azt szemlélteti, hogy a kukoricapehelyből adott árak mellett mekkora mennyiséget vásárolnának a vevők. Például elképzelhető, hogy ha 5 dollárba kerülne a kukoricapehely, akkor 9 millió dobozt vásárolnának belőle évente. Ha 1 dollárba kerülne, akkor 20 millió doboz iránt lenne kereslet.
Kínálat
A kínálat az a mennyiség, melyet a kereskedők, eladók szeretnének eladni. A kínálati görbe kétdimenziós rendszerben azt mutatja meg, hogy adott árak mellett mennyi árut kínálnak a termelők. A kínálat törvénye szerint minél magasabb az áru ára, annál többet akarnak az eladók eladni belőlük, annál nagyobb lesz a kínálat.
A kínálati görbére példa a lenti ábra, mely azt szemlélteti, hogy a kukoricapehelyből adott árak mellett mekkora mennyiséget kínálnak az eladók. Például feltehetjük, hogy ha 5 dollárba kerülne a kukoricapehely, akkor 18 millió dobozt kínálnának belőle évente. Ha 1 dollárba kerülne, akkor semennyit nem kínálnának, gyártanának belőle, mert nem érné meg számukra.
Piac, Piaci ár, egyensúlyi ár
A piac az a hely, ahol a vevők és az eladók találkoznak és üzletet kötnek. Ez lehet egy hagyományosan értelmezett piac, de lehet egy internetes áruház is.
Piaci ár minden olyan ár, amely mellett a fogyasztók vásárolnának, a termelők pedig eladnak egy adott áruból. Az egyensúlyi ár a kínálati és keresleti görbe metszéspontja, az az ár és mennyiség, ahol az igényelt mennyiség és a kínált mennyiség megegyezik. Azért szokás egyensúlyi árnak nevezni ezt, mert ebben az esetben a kereslet és a kínálat erői kiegyenlítődnek, és nincs ok az árak emelkedésére vagy csökkenésére, amíg más tényezők változatlanok maradnak.
Mi befolyásolja a kereslet mértékét?
Számos dolog befolyásolja, hogy egy adott árú iránt mekkora a kereslet. Többek között:
- A fogyasztók (átlag)jövedelme az egyik kulcstényező, hisz több bevétel több költést enged meg
- A piac nagysága értelemszerűen befolyásolja a piaci keresletet, nagyobb népesség többet fogyaszt, mint a kisebb.
- A helyettesítő és a kiegészítő termékek árai és elérhetőségei. Helyettesítő termék, ami hasonló igényt elégít ki (kukoricapehely esetén például a zabpehely). Kiegészítő termék, amelyet jellemzően együtt fogyasztanak az emberek (kukoricapehely esetén például a tej).
- A fogyasztók sajátos ízlései és kulturális preferenciái.
- A termék sajátos hatása is befolyással van. Például az esernyők iránt nagyobb a kereslet egy esős régióban.
A kereslet megváltozása
Ha a keresett mennyiség megváltozik, ám ez nem a termék saját árától függ, akkor a kereslet megváltozásáról beszélünk. A keresett mennyiség változatlan árak mellet változhat, ha megváltozik
- az emberek ízlése és szokása,
- az emberek jövedelmi helyzete vagy
- egy helyettesítő vagy kiegészítő termék ára.