A késedelmi kamat a pénztartozások nem időben történő befizetése miatt kifizetendő összeg.
A kamat mértéke változik annak függvényében, hogy kamattal terhelt vagy kamatmentes hitelről van szó. Emellett annak függvényében is van eltérés, hogy a felek vállalatok vagy magánszemélyek. A kamat mértékét szerződésben is meg lehet határozni, egyébként, ennek hiányában az alapkamathoz igazítják.
Késedelmi kamat jelentése
Késedelmi kamat bármilyen pénztartozás nem időben történő megfizetése esetén fennállhat, legyen szó törlesztőrészlet, számlák vagy akár kártérítés nem időben történő befizetéséről. A jogosultnak, az időben vissza nem fizetett pénzösszegből származó kárát hivatott megtéríteni.
A késedelmi időszak a fizetési határidő után indul, az esetben, ha a pénzösszeg nem érkezett be a jogosulthoz. Tehát mindenképp az a mérvadó mikor érkezik be az összeg, nem pedig az, hogy mikor lett az, az adós által elküldve.
Mikor kell késedelmi kamatot fizetni?
Csakis pénztartozás esetén lehet elszámolni, egyéb kötelezettség esetén nem.
Felmerül a kérdés, hogy csupán akkor kell fizetni, ha arról szerződésben konkrétan megállapodtak a felek, vagy a késedelmi kamat megfizetése automatikus kötelezettség pénztartozás visszafizetési határidejének túllépése esetén. A helyes válasz az utóbbi. A törvény szerint minden esetben jár, nem függ attól, hogy arról a szerződésben külön rendelkeztek-e vagy sem. A Polgári Törvénykönyv szerint pénztartozás esetén a késedelembe eséstől számítva kamatot kell fizetni.
A késedelmi kamat továbbá a pénztartozás fajtájától függetlenül is jár. Ezt szemléltetve az alábbi három különböző esetben, bár nem egyértelmű, de kell fizetni:
- Ha a tartozás egyébként kamatmentes volt
- Ha a megállapodás csupán szóban történt meg, ám ilyenkor a tények, különösképp a visszafizetési határidő bizonyítása nehezebb feladat lehet
- Attól függetlenül, hogy milyen ok folytán alakult ki a fizetésképtelenség. Tehát akkor is meg kell fizetni, ha az adós önhibáján kívül maradt el a fizetéssel.
Ugyanakkor, ha előre látjuk a fizetésképtelenséget, vannak lehetőségek a plusz költség felmerülésének elkerülésére. Hitelintézettel szemben fennálló pénztartozások esetén érdemes minél előbb felkeresni a jogosultat és a hitel konstrukcióját újratárgyalni. Így lehetőség van még a fizetési határidő letelte előtt türelmi idő igénylésére.
A késedelmi kamat mértéke
Mértéke a pénztartozás típusának függvényében változik, ha megállapításra kerül a szerződésben, akkor az a mérvadó. Ha szerződéses megállapodás nem történt vagy a pénztartozásnak nem valamilyen szerződés az alapja, akkor a törvény szerinti kamatot kell kifizetni.
A Polgári törvénykönyv a késedelmi kamatfizetést a jegybanki alapkamathoz igazítja, különbséget téve kamatmentes és kamattal terhelt tartozások, illetve vállalatok és egyéb felek között fennálló tartozások között.
Nem vállalatok között fennálló pénztartozás esetén
Kamatmentes, nem vállalatok között fennálló tartozások esetén a késedelmi kamat mértéke megegyezik az alapkamattal. Félévenként változik, mindig az adott félév első napján érvényben levő alapkamatot kell fizetni. Tehát január 1-től június 30-ig fennálló késedelmi időszak során a január 1-jei alapkamatot, július 1-től december 31-ig, a július 1-jén érvényben lévő alapkamatot kell kifizetni késedelmi kamatként.
Eleve kamattal terhelt tartozások esetén a fizetési határidő után az adós egyaránt kötelező fizetni a kölcsönt egyébként is terhelő, ügyleti kamatot és a késedelmi kamatot is. A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat harmada, mindig az adott naptári félév első napján érvényben lévő alapkamat szerint.
Ugyanakkor van egy minimum érték, mégpedig az alapkamat mértéke, melyet a két kamat együtt el kell érjen. Ha például egy adott kötelezettséget 3 százalékos kamat terheli, az alkalmazandó jegybanki alapkamat 6% és így a késedelmi kamat ennek a harmada, vagyis 2%, akkor a kölcsönt terhelő kamatok összege csupán 5% lenne, ami nem éri el a minimum jegybanki alapkamat mértékét. Így a késedelem miatt legalább ezt a minimumot, a 6 százalékot köteles az adós megfizetni.
Személyi kölcsönök esetén a Nemzeti Bank 2015-ben maximalizálta a mértékét, mely legfeljebb az ügyleti kamat háromszorosának 3 százalékponttal növelt értéke vagy a maximális lehetséges THM lehet. Fontos, hogy a bankok a késedelmi kamatot egyaránt felszámítják a tőketartozásra és a kamatra is.
Mit jelent a THM, vagyis a Teljes Hiteldíj Mutató? Mit tudhatunk meg a segítségével a hitelek díjazásáról? Olvassa el az erről készült cikkünket is!
Vállalatok között fennálló pénztartozás esetén
Vállaltok esetén a törvény szerint a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. Ez esetben is féléves ciklusok első napján érvényben lévő alapkamatot alkalmazva. Kiegészítő kikötés, hogy a vállalatok nem állapodhatnak meg a késedelmi kamat mellőzéséről, kivéve, ha az adós késedelem esetén kötbér megfizetésére kötelezett.
A jegybanki alapkamat mértékét visszamenőleg meg lehet itt tekinteni.
Késedelmi kamat kalkulátor
A késedelmi kamat kiszámításában több online kalkulátor is segítségünkre lehet. Többek között a NAV is biztosít egyet, az e-mi.hu online számlázó és ügyviteli rendszer kalkulátora pedig több számítási feltételt is biztosít.
Egyéb nem teljesített pénztartozás esetén fennálló díjak
A késedelmi kamat nem az egyetlen díj, melyet az időben ki nem fizetett pénztartozások esetén kötelező lehet rendezni. Személyi kölcsönök esetén a késedelmi kamat mellett a hitelintézetek egyéb díjtételeket is kiróhatnak, úgy mint a hátralékos tartozások kezelési díja, a tartozások miatti személyes felkeresés díja és a felszólító levelek díja.