HOLD Lexikon

Érthetően, egyszerűen a pénzügyekről

E-kereskedelem

Az e-kereskedelem az elektronikus kereskedelem rövidítése, amely azt jelenti, hogy a termékek és szolgáltatások eladása és megvétele, illetve pénzmozgások az interneten keresztül, fizikai kontaktus nélkül történnek. E-kereskedelem jelentése Lényegében minden internetes tranzakció ezen kategóriába tartozik. Viszont nem szükséges az egész vásárlási folyamatnak az interneten történnie, már az is elég, ha csak egy eleme történik a...

EBIT – Kamat és adófizetés előtti jövedelem

Az EBIT egy pénzügyi eredményességi mutató, az angol „Earnings Before Interest and Taxes” (magyarul: kamat és adófizetés előtti jövedelem) kifejezésből képzett betűszó. Egy vállalat adott időszakra – jellemzően egy évre – szóló üzleti eredményességét mutatja meg függetlenül annak tőkeszerkezetétől, illetve adózási kötelezettségétől.EBIT használataA mutató előnye annak egyszerűségében, illetve az operatív eredménytermelő képesség jelzésében található. Alkalmas...

EBITDA

Az EBITDA (Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation and Amortizaction) megmutatja a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt. A mutatót a vállalat teljesítményének értékelésére használják. Mivel nem veszi figyelembe az adózás, kamatfizetés és beruházások eredményhatásait, különböző vállalatok összehasonlítására is alkalmas. EBIT mutatóhoz képest a különbség az, hogy az a kamatok és adók levonása előtti eredményt...

EBKM (Egységesített Betéti Kamatláb Mutató)

Az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) kamatot fizető befektetési termékek (bankbetétek, lakástakarék pénztári megtakarítás) összehasonlítására alkalmas mutató. Értéke megmutatja, melyik banknál mekkora a tényleges éves hozam. Az mutatót minden banknak egységesen kell meghatároznia, és kötelező feltüntetnie üzletszabályzatában. Meghatározására azért van szükség, mert nem minden bank ugyanazon a bázison határozza meg a kamatot. Például az éves...

Egészségpénztár

Az egészségpénztár olyan intézmény, amely egy rendszeresen befizetett díjért cserébe egészségügyi szolgáltatások és termékek költségeit, költségeinek egy részét fedezi. A befizetés történhet az egyén vagy a munkáltató részéről is. A pénztár kártyát biztosít, amellyel az egészségügyi szolgáltatásokért és termékekért fizetni lehet. Az egészségpénztár működése Magyarországon 1990-es évektől működik egészségpénztári rendszer, amely az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kiadásokat...

EGT

Az EGT (Európai Gazdasági Térség) egy 1994-ben létrehozott szerveződés, amelynek célja az Európai Unió belső piac kiterjesztése volt. Tagállamai az EU tagállamok mellett Liechtenstein, Norvégia és Izland. Svájc nem tagja, viszont egy megállapodás miatt a bizonyos jogok így is megilletik. Az EGT működése Az Európai Gazdasági Térség (angolul: EEA, azaz European Economic Area) egy olyan...

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (NAVPS, Net Asset Value Per Share) megmutatja, hogy mekkora a befektetési alap eszközeinek egy befektetési jegyre számított értéke. Egy jegyre jutó nettó eszközérték jelentése Értéke megmutatja, hogy a befektetési alap eszközeiből az adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre. A befektetési jegy értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő...

Egyedi kockázat

Az egyedi kockázat a piaci kockázaton felüli kockázat, amely egy adott vállalat sajátosságaiból és az adott vállalat egyéni tevékenységéből fakad. Más néven diverzifikált kockázatnak is szokás nevezni. Ez arra utal, hogy diverzifikációval, egy minél több elemű, minél alacsonyabb kockázatú és magasabb hozamú portfólióval tudjuk csökkenteni az egyedi kockázat mértékét. Kockázat típusai Kockázat alatt azt értjük,...

EHO

Az egészségügyi hozzájárulási adó (EHO) 1998 és 2019 között létező, százalékosan meghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség volt, mely a munkáltatóra és a munkavállalóra is vonatkozott. A munkáltatót EHO-fizetési kötelezettség terhelte az általa kifizetett magánszemélynek juttatott meghatározott jövedelmek, munkabérek után. A munkavállalónak pedig a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott jövedelmek után kellett ezt az adót fizetnie. Az...

Éjszakai pótlék

Az éjszakai pótlék a Munka Törvénykönyve által szabályozott bérpótlékok egyike. Bérpótlék általánosságban az alapbért egészíti ki, amennyiben a munkakör “nem-általános” feltételekkel jár. Ilyen nem általános feltételek lehetnek a vasárnapi, egyéb munkaszüneti napokon, illetve bizonyos napon belüli munkaórák keretében ledolgozott műszakok, illetve a készenléti és az ügyeleti műszakok is.Bérpótlék jelentéseÁltalánosan bérpótlék azért jelenik meg egy gazdaságban,...

Életbiztosítás

Az életbiztosítás egy olyan szolgáltatás, amikor bizonyos rendszeresen befizetett összegért, úgynevezett prémiumért cserébe a biztosító társaság egy magasabb összeget fizet vissza a biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. A pénz kifizetése kötődhet váratlan eseményhez, halálesethez, de akár egy adott életkor eléréséhez is. Célja, hogy a biztosítottnak, illetve családjának anyagi támogatást nyújtson egy esetlegesen bekövetkező haláleset...

Életjáradék

Az életjáradék egy bizonyos időközönként – általában havonta – járó pénzösszeg, amelyet a járadék kedvezményezettjének élete végéig folyósítanak számára. Az életjáradékot a kedvezményezett kaphatja  az életbiztosítótól az addigi élete során fizetett havi összegek után, vagy a halála után a pénzintézet rendelkezésére bocsájtott vagyonelemért, például ingatlanért cserébe. Elsődleges célja a gazdaságilag inaktívak anyagi támogatása életük hátralévő...

Elévülési idő

Az elévülési idő a polgárjogban azt jelenti, hogy egy bizonyos idő után már nem lehet behajtani a pénzbeli vagy más természetű követelést. A büntetőjogban a kifejezés arra utal, hogy bizonyos idő elteltével az elkövető már nem büntethető. Elévülési idő a Polgári Törvénykönyvben A követelést az elévülés nem szünteti meg, csak megszűnik az az opció, hogy...

Ellátási lánc

Az ellátási lánc egy olyan vállalati határokon átnyúló hálózat, amelynek célja, hogy a termékeket és szolgáltatásokat átalakítsa és eljuttassa a végső fogyasztóhoz. Ellátási lánc fogalma Egymással vertikálisan és horizontálisan összekapcsolódó vállalatokból áll, amelyek célja egy adott fogyasztói igény kielégítése. A vállalatok különböző funkciókat látnak el, lehetnek gyártók, eladók, raktárak, szállítócégek, elosztóközpontok és kiskereskedők. Ellátási lánc...

Előtörlesztés

Az előtörlesztés többhavi hitelrészlet esedékesség előtti kifizetését jelenti, amellyel csökkenthető a fennálló tőketartozás összege vagy a futamidő. Ha hirtelen nagyobb összegű pénz áll a hitelfelvevő rendelkezésére, érdemes elgondolkodni azon, hogy tőketartozás egy részét vagy egészét előre kifizesse, azaz előtörlesszen. Minden bank és pénzintézet lehetőséget ad arra, hogy a felvett hitel még fennálló részét az ügyfél...

Elsőbbségi részvény

Az elsőbbségi részvény olyan részvény, amelynek tulajdonosa valamilyen előnnyel rendelkezik a hagyományos, törzsrészvényesekhez képest. Ez az előny jelentheti azt, hogy a vállalat felszámolása esetén hamarabb kifizetik az elsőbbségi részvények tulajdonosait, vagy előbb kapnak osztalékot, esetleg speciális szavazati joggal rendelkeznek. Az elsőbbségi részvény szenioritás szempontjából a kötvények és a részvények között helyezkedik el a vállalat forrásoldalán....

Elsődleges piac és másodlagos piac

Elsődleges piac alatt az értékpapír-kibocsátást értjük, vagyis azokat a tranzakciókat melyek során a kibocsátó maga adja el az értékpapírokat, hogy így friss tőkéhez jusson. A másodlagos piacon a befektetők egymás között tudnak kereskedni az adott értékpapírokkal.Az elsődleges piac megkülönböztetése a másodlagos tőkepiactólA tőkepiacion egyaránt zajlik a vállalatok forrásbevonása, illetve a már korábban kibocsájtott értékpapírok kereskedelme....

Elsüllyedt költség

Az elsüllyedt költség közgazdaságtani, döntéselméleti fogalom, az olyan kiadásokat értjük alatta, melyek az adott döntéssel már nem befolyásolhatóak. Ilyen formán ezek a költségek már elkerülhetetlennek tekinthetők, gyakori érvelési hibának tekinthető a figyelembevételük egy döntésnél. Ilyen esetekben a helyes megoldás az lenne, ha a döntés kapcsán csupán az opcionális költségek és bevételek szolgálnának érvként az egyéb...

Elszámolóház

Az elszámolóház vagy klíringház egy olyan intézmény, mely pénzpiacokon jelenlévő vevők, illetve eladók számára nyújt közvetítői szolgáltatásokat. Az intézmény a tőzsdékkel szoros együttműködésben tevékenykedik. Feladatai között tudhatjuk az egyes tranzakciók validálását és teljesítését, letétek gyűjtését, illetve a kereskedéssel kapcsolatos adatok szolgáltatását. Hogyan működik az elszámolóház? A tranzakciók teljesítésében az elszámolóházak, olyan módon vesznek részt, hogy...

Embargó

Az embargó egy kormányzat által létrehozott kereskedelmi korlátozás egy másik országgal szemben. Embargót legtöbbször államok vagy kereskedelmi övezetek vetnek ki egy kereskedelmi partner termékére. Kivetése történhet háborús időszakban, de akár békeidőben is, általában okaként valamilyen politikai, társadalmi, környezeti vagy gazdasági ellentét azonosítható. Egyaránt érintheti az exportot, illetve az importot. A gazdasági tilalom érinthet specifikus termékcsoportokat,...

Engel-görbe

Az Engel-görbe egy adott jószág iránti keresletet a jövedelem függvényében, rögzített árak mellett ábrázoló függvény. Meredeksége megmutatja, hogy egy fogyasztó vagy a fogyasztók egy csoportja mennyivel fogyaszt többet egy termékből vagy szolgáltatásból, ha jövedelme egységnyivel nő. Mi az az Engel-törvény? Az Engel-törvény a háztartások jövedelme és egyes árucikkek fogyasztása közötti kapcsolatot írja le. A törvény...

EPS mutató

Az EPS mutató (angol earnings per share kifejezésből képzett rövidítés) az adott vállalat egy részvényére jutó nyereséget mutatja meg egy adott időintervallumra vonatkozóan. Értékéből információt kaphatunk a vállalat jövedelmezőségéről, illetve a részvény belső értékéről. Az EPS mutató kiszámítása Kiszámításához a vállalat adott évi nettó – tehát kamatfizetés és adózás utáni – nyereségét kell elosztani a...

Eredménykimutatás

Az eredménykimutatás célja egy vállalat pénzügyi eredményének részletes lebontása az adott időszakot érintő bevételek és kiadások segítségével. Előállításának alapját az értékesített és kiszámlázott termékek és szolgáltatások jelentik. Ellentétben tehát a cash-flow kimutatással, nem valódi pénzáramokat vesz alapul. Segítségével fontos információk kaphatók egy vállalat eredményének, bevételi és költségszerkezetének alakulásáról. Mit nevezünk eredménykimutatásnak? Eredménykimutatás alatt egy olyan...

Eredménytartalék

Az eredménytartalék egy fontos számviteli fogalom, a saját tőke azon része, amely a vállalati nyereségből képződik. Értékét megkaphatjuk, amennyiben a korábban megtermelt eredményből levonjuk a kifizetett osztalékok összegét.A vállalatok nyereséges működésük esetén a nyereségüket az eredménytartalékba helyezik. A meglévő eredménytartalék kifizethető osztalékként a részvényeseknek vagy vállalaton belül is felhasználható. A nagy eredménytartalékot pozitívan szokás értékelni,...

Értékalapú részvény

Az értékalapú részvény olyan tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelynek piaci értékeltsége elmarad a vélt belső értékétől. Értékalapú részvény jelentése A kategóriába tartozó részvényekről elmondható, hogy értékeltségük alapján a piacinál magasabb ár lenne indokolt esetükben. Értékeltségekről általában olyan mutatószámok alapján beszélhetünk, mint a P/E vagy a P/B ráta, amelyek alacsony értékére többféle indok is létezhet. Az értékalapú...

Értékcsökkenés

Értékcsökkenés alatt a különféle tárgyi eszközök költségelszámolási eljárását értjük. A kifejezés az amortizációval rokon fogalomnak tekinthető. Amortizáció alatt ugyanis az immateriális javak értékvesztésének elszámolását értjük. Beszélhetünk egyösszegű, időarányos vagy teljesítményarányos leírásról. Megkülönböztetjük a lineáris, a degresszív és a progresszív leírási módszereket. Az elnyújtott költségelszámolás lényege, hogy az eszközök hasznos élettartamuk során legyenek szembeállíthatók az általuk...

Értékpapír

Az értékpapír olyan kereskedhető pénzügyi eszköz, amely vagyoni és egyéb jogokkal ruházza fel a tulajdonosát. Kereskedésükre jogokkal együtt lehetőség van. Megkülönböztetjük a fizikai megjelenéssel rendelkező, materializált, illetve a kizárólag elektronikus megjelenítéssel rendelkező, dematerializált értékpapírokat. Tartalmuk szerint megtestesíthetnek részesedést, vagy hitelviszonyt. Illetve vannak, amelyek a kettő közül egyik csoportba sem sorolhatók be. Mit nevezünk értékpapírnak? Jogi...

Értékpapír-kölcsönzés

Az értékpapír-kölcsönzés egy olyan folyamat, amely során a tulajdonos időlegesen a kölcsönvevő fél részére bocsátja valamely értékpapírját. A kölcsönvevő fél köteles kölcsönzési díjat fizetni a kölcsönadó félnek, vagyis az eredeti tulajdonosoknak. A kölcsönzési díj addicionális jövedelem a kölcsönadónál, kölcsönvevő pedig felhasználhatja saját céljaira az adott értékpapírt. A piac egésze számára jelentős likviditást biztosít az értékpapír-kölcsönzés....

Értékpapírosítás

Az értékpapírosítás az a folyamat, melynek során a hitelezők, például a bankok, a náluk lévő hiteleket újracsomagolják értékpapírokká, amelyeket így értékesíteni lehet a befektetőknek. Mikor jött létre és hogyan vált népszerűvé ez az ügylettípus? Az értékpapírosítás a hetvenes években jött létre az Egyesült Államokban, azóta a világ minden részén elterjedt, és a piac mérete napjainkra...

Értékpapírszámla

Az értékpapírszámla egy nyilvántartás, ami megmutatja, hogy milyen értékpapírok vannak a befektető birtokában. Hasonlít egy hagyományos bankszámlához, azzal a különbséggel, hogy ezen a számlán elsősorban nem pénzt, hanem értékpapírokat tartanak számon. Különbség az értékpapírszámla és a bankszámla között A bankszámlán pénzt tartunk nyilván, célja pénzügyi tranzakciók biztosítása és lebonyolítása. A bankszámla segítségével küldhetünk, illetve fogadhatunk...

Esernyőalap

Egy esernyőalap közvetve (más befektetési alapok jegyeinek megvásárlásán keresztül) több száz, vagy akár ezer értékpapírt is tarthat különböző eszközosztályokból. Esernyőalap jelentése Az esernyőalapok – más hasonló konstrukciókkal szemben – nem közvetlenül, hanem közvetve fektetnek be a tőkepiacokon. Az alapkezelők nem állampapírokat vagy részvényeket vásárolnak, hanem más befektetési alapok befektetési jegyeit veszik meg, ezzel garantálva a...

ESG

Az ESG egy befektetési döntésekbe integrálható szempontrendszer, amely egy adott vállalkozásnál vagy országnál a környezetre (Environmental), a társadalomra (Social) és az irányításra (Governance) vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból.Mitől fenntartható egy befektetés?Óriási népszerűsége ellenére sem könnyű meghatározni az ESG fogalmát. Valamint azt sem, hogy a vállalatértékelésben a környezeti, társadalmi és a vállalatirányítási felelősséget milyen faktorok alapján osztályozzuk. Az ESG értékelés...

Étlapköltség

A közgazdaságtanban az étlapköltség az a költség, amely a vállalatnál az árainak megváltoztatásából kifolyólag merül fel. Nevét az éttermek példájáról kapta, ahol az átárazáshoz új étlapot kell nyomtatni, aminek költségei vannak (például a papír és a tinta). Étlapköltség jelentése A tágabb értelemben vett étlapköltségek magukban foglalhatják a számítógépes rendszerek korszerűsítését, a termékek újracímkézését és a...

EURIBOR

Az EURIBOR az angol Euro Interbank Offered Rate kifejezés rövidítése, ami az európai irányadó bankközi kamatlábat jelenti. Az EURIBOR egy referencia kamatláb, ami az eurózónán belüli bankok egymásnak nyújtott hitelkamatjainak a napi szintű átlagolása. Értéke gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az eurózónán belüli bankok milyen költségen nyújtanak egymásnak hiteleket. Mivel egy a nyilvánosság számára elérhető,...

Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU)

Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió, vagy angol rövidítéssel EMU alatt az Eurózóna 19 tagállamának fiskális és monetáris együttműködését értjük. A kifejezés tehát nem egy konkrét intézményt takar, hanem az Eurózóna tagállamainak együttműködés, illetve integráció irányába ható ténykedésének összességét értjük alatta. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió részét képezi a gazdaságpolitikák, illetve fiskális politikák összehangolása,...

Európai Központi Bank (EKB)

Az Európai Központi Bank 1999-ben alakult, az eurozóna monetáris politikájának irányítója és a közös valuta kibocsátójaként. Legfőbb céljai a közös valutaként szolgáló euró stabilitásának megőrzése, valamint az inflációs stabilitásra való törekvéssel a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés támogatása.    Az Európai Központi Bank funkciói Az Európai Központi Bank (EKB) felelős azon európai uniós tagállamok monetáris politikájáért,...

Európai Parlament

Az Európai Parlament (röviden EP) az Európai Unió tanácskozó testülete, az uniós döntéshozatal legfőbb szerve. Feladata a jogalkotás (az Európai Tanács mellett), amelyeket politikai viták előznek meg. A Parlament felügyeli a többi uniós szerv munkáját, felelős ezen intézmények demokratikus működéséért, emellett kapcsolatban van a tagországok nemzeti parlamentjeivel is. A parlamenti képviselőket minden országból közvetlenül választják,...

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden: EU) egy gazdasági és politikai egyesülés, melyet európai országok alkotnak.A 27 jelenlegi tagállam:Ausztria, Belgium,Bulgária,Ciprus,Csehország,Dánia,Észtország,Finnország,Franciaország,Görögország,Hollandia,Horvátország,Írország,Lengyelország,Lettország,Litvánia,Luxemburg,Magyarország,Málta,Németország,Olaszország,Portugália,Románia,Spanyolország,Svédország,Szlovákia,Szlovénia.Az Európai Uniót irányító legfőbb testületek az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Parlament. A tagállamok együttműködésének legfőbb célja a béke, jólét, esélyegyenlőség, és kereskedelem támogatása. Az Európai Unió értékei nagyban meghatározzák működését. A döntéshozatal során kiemelt...

Eurózóna

Az eurózóna azon országok összessége, amelyekben a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az Európai Unió országai alapvetően közös gazdaságpolitikával rendelkeznek, összehangolják gazdasági tevékenységeiket, ennek egy lépése a közös valutarendszer kialakítása volt 1999-ben. Az eurózónához való csatlakozás bizonyos kritériumokat igényel, a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében. Az euró a világ második legjelentősebb fizetőeszköze. Eurózóna története 1999-ben az euró...

Éves jelentés

Az éves jelentés egy gazdálkodó szerv adott évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. Magában foglalja a szervezet alaptevékenységének, működésének bemutatását, ezek eredményeit, a vagyoni, jövedelmi és a pénzügyi helyzetét. A beszámoló készítését a számviteli törvény határozza meg, hivatalos könyvvezetéssel alátámasztott pénzügyi kimutatások szükségesek a beszámolóban szereplő adatok igazolására. Éves jelentés célja Az előző évi tevékenység...

Export, import

Az export és az import a közgazdasági külkereskedelemhez kapcsolódó fogalmak. Előbbi általánosan egy termék kivitelét, tehát a külföldi piacon történő eladását, utóbbi pedig egy termék behozatalát, tehát más gazdaság piacáról történő vásárlását jelenti. Közgazdaságtanban legfőképp az egyes országok gazdálkodása kapcsán merül fel a két fogalom. Az országok egyéb országokkal történő árucseréjét nevezzük külkereskedelemnek. A külkereskedelem...

Externália

Az externália olyan külső gazdasági hatás, mely egy vagy több az adott piaci tranzakción kívülálló gazdasági szereplő jóléti szintjét befolyásolja. Hatásuktól függően megkülönböztetünk pozitív és negatív externáliákat, előbbi kedvező, utóbbi kedvezőtlen feltételeket teremt a harmadik, külső fél számára. Pozitív és negatív externália Pozitív külső gazdasági hatás esetén az adott termelő, vagy fogyasztó haszonra tesz szert,...