A kft., vagyis korlátolt felelősségű társaság, olyan társasági forma, ahol a társasági tagok korlátozott felelősséggel rendelkeznek, ugyanis a vállalkozás kötelezettségeiért a tagok csupán a vállalatba elhelyezett tőkéjükkel felelnek, saját vagyonuk független a cég ügyeitől.
A kft.-k tekinthetőek átmeneti cégformáknak is, a családias jellegű vállalkozások és a személytelen részvénytársaságok között. Jellemző rájuk a tagok közötti bizalom és a kölcsönös, közös munkavégzés.
Miért alakult ki ez a gazdasági társasági forma?
A kft., mint ma ismert gazdasági forma Németországban alakult ki 1892-ben a kor társadalmi igényeire reagálva. A korábban is létező részvénytársasági forma szintén korlátolt felelősséggel bírt, ám az általuk megkövetelt nagy tőkerész nem volt megfelelő sok kis- és középvállalatnak. A kft. formát a jogtudomány alkotta, ötvözve a részvénytársaság korlátolt felelősségű jellegét a kisebb belépési költségekkel és a bizalmi alapon szerveződő tulajdonosi körökkel. Az új forma informálisabb volt és kevesebb adminisztrációs terhet rótt a cégekre. Néhány éven belül Németországban ötször annyi kft.-t alapítottak, mint részvénytársaságot.
Magyarországon az 1920-as gazdasági válságot követően került bevezetésre a korlátolt felelősségű társaság lehetősége. Manapság itthon is ez az egyik legelterjedtebb gazdasági forma.
A Kft. előnyei és hátrányai
Ahogy a neve is mondja, a kft. tulajdonosi köre korlátolt felelősséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a cég eredményeitől függetlenül, legyen akár veszteségesen működő is, a tulajdonosok csupán a befektetett törzsbetétjükkel felelnek. Saját személyes vagyonuk biztonságban van, a cég működésétől elhatárolt. Ezáltal a tagok jogai és felelősségei nem egyenlőek a társaság jogaival és felelőségeivel, így ez a gazdasági forma egyfajta védelmet nyújt.
A kft. a tekintetben is előnyös, hogy alapításához kevesebb tőkebevonásra van szükség, mint mondjuk egy zrt. esetében, továbbá kft.-t egyedül is lehet alapítani.
Ezzel szemben egy kft. alapítás hátrányai közé tartozik, hogy viszonylag magas az adminisztrációs költsége. Körülményesebb például egy kft.-t alapítani min egy betéti társaságot.
Milyen feltételekkel alapítható meg egy korlátolt felelősségű társaság?
A Kft. alapításhoz az alábbi feltételek szükségesek:
- Egy vagy több alapító tag
- Tulajdonos (kiskorú is lehet, vezető tisztségviselőnek viszont csak nagykorú személy választható)
- Tagok (lehetnek jogi személyek vagy gazdasági társaságok is)
- Legalább 3 millió forint értékű törzstőke, forint vagy apport formájában. Alapításkor nem kell a teljes 3 millió forintot betétként elhelyezni, az összeget az első két évben elég teljesíteni.
- Minden tag legalább 100 ezer forint értékű törzsbetét kell elhelyezzen.
A kft. alapításához az alábbi okiratokra van szükség:
- Egy személy esetén alapító okiratra, több személy esetén társasági szerződésre
- Tagjegyzékre, minden tag adataival
- Közjegyző által hitelesített címpéldányra
- Ügyvezető részéről elfogadó nyilatkozatra
- Cégnyomtatványra
- Banki Igazolásra
- Apportlistára
A korlátolt felelősségű társaság szervezeti felépítése
Egy kft. működésében elengedhetetlen a taggyűlés, melyen a tagok vesznek részt és legalább évente egyszer össze kell hívni.
Hatáskörébe tartozik
- a nyereség szétosztása,
- a jelentősebb szerződések megkötése,
- az ügyvezető és bérezésének kiválasztása,
- cég átalakulásának menedzselése.
A szavazati jogok és arányok nem feltétlenül a törzsbetét arányait követik, a társasági szerződésben más arányokról is meg lehet állapodni.
A taggyűlés mellett kötelező ügyvezetőt is választani, aki a cég képviselője és a társaság gazdasági működéséért felel. Ügyvezető dolgozhat megbízási- vagy munkaviszonyban, lehet a társaság tagja és külső személy is. Ezek mellett bizonyos feltételek fellépése esetén belső könyvvizsgálóra és felügyelőbizottságra is szükség van.
A kft.-k adózása
A kft.-knek két különböző adózási lehetősége van, függetlenül attól, hogy egy vagy több tagból áll a társaság. A társaság adózhat a KIVA, azaz a kisvállalati adózási forma és a TAO, másnéven a társasági adó szabályai szerint.
KIVA-s adózás esetén egy egyszeri 10 százalékos adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Továbbá, ha a cég nem fizet osztalékot, a vállalaton belül tartott profit is adómentes. A helyi iparűzési adó (HIPA) megfizetésekor is előnyös lehet a kisvállalati adó. KIVA esetén ugyanis az iparűzési adó alapja nem a klasszikus adóalap, hanem a KIVA alap 20 százalékkal növelt összege, amely kedvezményesebb lehet a klasszikus formánál.
Mikor éri meg a kisvállalati adózási formát választani?
- Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy az esetben, ha a személyi kiadások viszonylag jelentős, 20-30 százalékát teszik ki a teljes kiadásoknak, vagy
- a cég a szolgáltató vagy más magas hozzáadott értéket előállító szektorban tevékenykedik, mint például IT, egészségügy, tanácsadás, oktatás, vagy
- a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják vagy a cég növekedni tervez az elkövetkezendő években vagy
- a cég nagy beruházásokkal operál.
Ezzel a kalkulátorral könnyen megállapítható, hogy adott feltételek mellett a vállalkozás jövedelmezőségét melyik adózási forma segíti elő jobban.