A kínálat az a mennyiség, amelyet a termelők, kereskedők, eladók a piacon termelnek, szolgáltatnak.
Különböző árak mellett más a kínált mennyiség. Minél magasabb egy áru ára, a realizálható profit miatt annál többet kínálnak belőle az eladók. A kínálati mennyiséget, változatlan ár mellett nagyban befolyásolják az előállítási költségek, az alkalmazott technológiai fejlettsége, a kormányzati politika, a helyettesítő és kiegészítő áruk ára és mennyisége.
Kínálati görbe
A kínálati görbe kétdimenziós rendszerben azt mutatja meg, hogy adott árak mellett mennyi árut kínálnak a termelők. A kínálat törvénye szerint minél magasabb az áru ára, annál többet akarnak az eladók eladni belőlük, annál nagyobb lesz a kínálat.
A kínálati görbére példa a lenti ábra, mely azt szemlélteti, hogy a kukoricapehelyből adott árak mellett mekkora mennyiséget kínálnak az eladók. Az ábra szerint például ha 5 dollárba kerülne a kukoricapehely, akkor 18 millió dobozt kínálnának belőle évente. Ha 1 dollárba kerülne, akkor semennyit nem kínálnának, gyártanának belőle, mert nem érné meg számukra.
Kereslet
A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. A keresleti görbét kétdimenziós rendszerben értelmezzük, ahol látható az áru adott ára és az adott ár melletti vásárlási szándék, mennyiségben kifejezve. Az ár és a vásárolt mennyiség közötti viszonyt keresleti görbének nevezzük. A kereslet törvénye szerint minél alacsonyabb az áru ára, annál többet akarnak majd belőle a fogyasztók, annál nagyobb lesz a kereslet a termék iránt.
A keresleti görbére példa a lenti ábra, mely azt szemlélteti, hogy a kukoricapehelyből adott árak mellett mekkora mennyiséget vásárolnának a vevők. Például, ha 5 dollárba kerülne a kukoricapehely, akkor 9 millió dobozt vásárolnának belőle évente. Ha 1 dollárba kerülne, akkor 20 millió iránt lenne kereslet.
Hogyan alakul a kínálat piaci egyensúly esetén
A piac az a hely, ahol a vevők és az eladók találkoznak és üzletet kötnek. Ez lehet egy hagyományosan értelmezett piac, de lehet egy internetes áruház is.
Piaci ár minden olyan ár, amely mellett a fogyasztók vásárolnának, a termelők pedig eladnak egy adott áruból. Az egyensúlyi ár a kínálati és keresleti görbe metszéspontja, az az ár és mennyiség, ahol az igényelt mennyiség és a kínált mennyiség megegyezik. Azért szokás egyensúlyi árnak nevezni ezt, mert ebben az esetben a kereslet és a kínálat erői kiegyenlítődnek, és nincs ok az árak emelkedésére vagy csökkenésére, amíg más tényezők változatlanok maradnak.
A kínálatot befolyásoló tényezők
A kínálatot leginkább befolyásoló tényező az előállítási költség. Ha a piaci árhoz képest alacsony egy termék termelési költsége, megéri belőle sokat kínálni, hisz nagy nyereség realizálható általa. Ha magasak a termelési költségek, akkor kevesebbet gyártanak az adott áruból, vagy végső soron, ha már nem éri meg, leállnak a gyártással. A termelési költséget elsősorban a ráfordítások árai (munkabér, energia költség, berendezések stb.) és a technológiai fejlődés határozza meg. Minél fejletteb egy technológia jellemzően annál alacsonyabb költséggel lehet vele gyártani.
A helyettesítő és a kiegészítő termékek árai és elérhetőségei is befolyásolják a kínálatot. A kormányzati politika szintén fontos tényező, mely nagyban befolyásolja a termelés költségeit. Gondoljunk csak különböző klímavédelmi előírásokra, s az általuk megkövetelt termelési rendszerekre vagy az adó mennyiségére mely jelentősen befolyásolja a működési költségeket. Makro szinten a kereskedelmi tárgyalások is nagy befolyással lehetnek a kínálatra. Egy újonnan elérhető piac nagyban megnöveli a kínált mennyiséget.
A termékek sajátos hatásai is befolyással vannak a kínálatra, például a mezőgazdaságban rossz időjárás kevesebb terméket, ezáltal kínálatot eredményez.
A kínálat megváltozása
Ha a kínált mennyiség megváltozik, ám ez nem a termék saját árától függ, akkor a kínálat megváltozásáról beszélünk. Tekintsük át milyen tényezők miatt változhat a kínált mennyiség változatlan árak mellet:
- Megváltoznak az eladó költségei (kisebb költség több terméket, magasabb költség kevesebb terméket enged kínálni)
- A cég szűkös erőforrásait más termékekre fordítja
- A jövőre vonatkozó pesszimista vagy optimista várakozások alacsonyabb vagy magasabb kínálatot eredményezhetnek