A kincstárjegy az állam által biztosított egy éves vagy annál rövidebb futamidővel rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Kincstárjegy jelentése
Az államnak két fő forrása van kiadásainak fedezésére: adót szedni és adósságot felvenni. Az állam esetében az utóbbi döntő részben a tőkepiacokról finanszírozott, állami garanciával kibocsátott kötvényeken keresztül történik. Ezen kötvények egyik válfaja az úgynevezett kincstárjegy, melynek két fő formáját különböztetjük meg, a kamatozó kincstárjegyet és diszkont kincstárjegyet. Az értékpapírok ezen típusának fő ismérve a rövid lejáratuk, amely egy év vagy annál rövidebb futamidőt takar.
Befektetőként a másodpiacon, az elsődleges forgalmazókon keresztül juthatunk kincstárjegyekhez. A másodpiacon felül a Magyar Államkincstár szintén jegyez napi vételi és eladási árfolyamot. Míg alapvetően a diszkont kincstárjegyek biztonságos, alacsony volatilitással bíró befektetési formák, a lejárat előtti értékesítés nem garantálja a meghirdetett éves hozamot. A jegyzett vételi és eladási árfolyam a forgalmazó szemszögéből értendő, azaz a forgalmazó vételi árfolyamon veszi meg tőlünk az értékpapírt, míg eladási árfolyamon adja el nekünk azt.
A kincstárjegy hozama az árkülönbségen érhető el, azonban ehhez meg kell várnunk a lejáratot. Így a hátralévő futamidő hosszának csökkenésével az adott árkülönbség hozama nő, hiszen egy éven belül többször is megkereshetjük azt. A kincstárjegy ára fordítottan arányos annak hozamával. Azonos futamidő alatt az alacsonyabb ár magasabb különbséget jelent a névértékhez viszonyítva.
Diszkont kincstárjegyek
A diszkont kincstárjegyek, mint nevük is utal rá, diszkont áron, azaz névérték alatt kerülnek forgalomba. Kamatot nem fizetnek, a befektető a vételi (jegyzési) és eladási ár vagy névérték közötti különbségen érhet el hozamot. Fontos kiemelni, hogy a kibocsátó, azaz az állam, mindig a névértéket fizeti ki lejáratkor.
A diszkont kincstárjegy hozama minden lejárat esetében évesített hozamot takar, ezzel segítve a befektetőt a hozamok összehasonlításában. Így a kincstárjegy hozama mindig az aktuális és névérték közötti különbség, valamint a hátralévő futamidő alapján kerül meghatározásra.
Szeretne többet tudni a kincstárjegyek ezen fajtájáról? Olvassa el a diszkont kincstárjegyekről szóló cikkünket is!
Egy- és féléves állampapírok
Korábbi nevükön kamatozó kincstárjegyek, szintén rövid lejáratú államadósságot megtestesítő állampapírok, azonban diszkont társaikkal ellentétben ők kamatot is fizetnek. Kifizetésre csak a futamidő végén, egyösszegben számíthat a befektető. Azonban a diszkont kincstárjegyekkel ellentétben, az egy- és féléves állampapírok névértéket és egy azon felül előre meghatározott hozamot, úgynevezett kupont fizetnek.
Az egyösszegű kifizetés miatt hozamuk számítása hasonlatos a diszkont kincstárjegyekéhez. A hirdetett hozam mindig évesítve kerül megadásra. Azonos hátralévő futamidő esetén az alacsonyabb ár magasabb hozamot jelent, míg azonos árkülönbség esetén a rövidebb hátralévő futamidő magasabb hozammal párosul.
Az állampapírok jegyzés útján kerülnek forgalomba, melyre újfent az Államkincstárnál vagy az elsődleges forgalmazóknál kerülhet sor. A jegyzésre jogosultak ezen állampapírok esetében is jegyeznek mind eladási és vételi árfolyamot.
Befektetési stratégiák
Amennyiben kiadásra számítunk a közeljövőben, vagy csupán egy váratlan kiadás ellen szeretnénk biztosítékot, úgy a rövid lejáratú kincstárjegyben és éven belüli állampapírokban érdemes tartani a pénzünket Árfolyamuk viszonylag stabil, likvid másodpiaccal rendelkeznek, és rendszeres megtakarítás esetén mindig lesz a közeljövőben lejáró része a portfóliónknak. A bankszámlapénzzel vagy készpénzzel ellentétben még kamatoztathatjuk is megtakarításunk.
Ha nem tervezünk rendszeres megtakarítást, úgy egy rövid állampapírokat és kincstárjegyeket tartó pénzpiaci alapot is választhatunk. Ilyenkor az alap biztosítja számunkra a likviditást, míg mi részesülünk a kincstárjegyek alacsony kockázatából és a készpénz univerzális nulla kamatánál magasabb hozamból.
Pár százalékos hozam mellett gondolkozhatunk agresszívabb befektetési stratégián is. A kamat mértékével egyenértékű összeget fektethetünk magasabb hozamú és kockázatú eszközökbe. Amennyiben számításaink nem jönnek be, a futamidő végével legalább a tőkénket biztonságban visszakapjuk.