A költségvetés nem más, mint költségtervezés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előzetes bevételeink és kiadásaink ismeretében megpróbáljuk megbecsülni, megtervezni a jövőbeli bevételeinket és kiadásainkat.
A megközelítés átláthatóvá teszi a pénzügyeket, emellett pedig tudatosságra sarkall. Költségvetés kapcsán beszélhetünk magánszemélyek, vállalatok vagy államigazgatási szervek és egész országok költségvetéséről.
Mit tartalmaz?
A költségvetés becsült adatokat tartalmaz egy bizonyos időtartamra vonatkozóan. Ezáltal átláthatóvá teszi a várható anyagi helyzetünket és tudatos pénzkezelésre motivál, hiszen tudjuk, mikor, mire, mennyit kell költenünk, és mennyit költhetünk a kötelező kiadásokon felül. Azzal, hogy tisztában vagyunk a biztos kiadásainkkal (fix költségek), jobban fel tudunk készülni és kalkulálni tudunk az előre nem látott vagy változó elemekkel (változó költségek). Viszont ahhoz, hogy pontos képet kapjunk anyagi helyzetünkről, folyamatosan nyomon kell követnünk és időről időre újra kell becsülnünk a költségvetésben szereplő tételeket.
Költségvetés készülhet magánszemélyek, csoportok, vállalatok és kormányok számára, de igazából bármi lehet a tárgya, ami pénzt termel és emészt fel. Bármilyen szereplőről is van szó, a költségvetés cselekvési tervként és viszonyítási alapként szolgál.
Szuficit, deficit, egyensúly
A költségvetés egy pénzügyi terv egy adott időszakra vonatkozóan. A költségvetési tervekhez képest természetesen máshogy is alakulhat a tényleges helyzet. Ha az időszak végén a bevétel meghaladja a kiadásokat, úgy költségvetési többletről (szuficit) beszélünk, míg fordított esetben, ha a kiadások haladják meg a bevételeket, azt pedig költségvetési hiánynak (deficitnek) nevezzük. Ha a bevételek éppen fedezik a kiadásokat, akkor költségvetési egyensúly áll fenn.
Elkészíthető az egyének szintjén is?
Az egyéneknek és magánszemélyeknek is hasznos lehet a pénzügyi tervezés, hiszen mindenkinek vannak bevételei és kiadásai, amelyek ismerete és előzetes becslése elkerülhetetlen a megfelelő gazdálkodáshoz még a hétköznapi életben is. Segít nyomon követni és megtervezni a pénzmozgásokat, tudatosságra sarkall és bizonyos célok érdekében könnyebben képesek leszünk erőforrásokat elkülöníteni.
Vállalati költségvetés
A költségvetés a vállalati működés alapvető eleme, viszont megtervezése a valóságban rendkívül bonyolult folyamat. Első körben a vállalatnak valamilyen feltételezésekkel kell élnie az elkövetkezendő üzleti periódussal (általában évvel) kapcsolatban, amely magában foglalja az értékesítési trendeket, költségeket, a piaci és iparági helyzetet. Megpróbálnak minden olyan tényezőt, mutatószámot meghatározni és figyelemmel kísérni, amelyek hatással lehetnek a vállalat kiadásaira.
Általában először az értékesítés költségvetését alakítják ki, mivel a későbbi kiadások nem kalkulálhatók anélkül, hogy tisztában lennénk a jövőbeli cash flow-kkal. Különböző költségvetési terveket hoznak létre az egyes leányvállalatok, divíziók, részlegek számára, melyeket egy mindent magába foglaló, úgy nevezett mester költségvetés fog tartalmazni. Ezt a költségvetést fogja a folyamat végén a vállalat menedzsmentje jóváhagyásra javasolni az igazgatótanács felé.
A költségvetési tervet olyan formában szokták nyilvánosságra hozni, amely tartalmazza azon elveket és szabályokat, amely mentén kialakították a költségvetést, valamint hogy milyen feltételezésekkel éltek illetve melyik mutatószámot hogyan számolták ki.
Legfontosabb típusai:
- Mester költségvetés: az egész vállalatra vonatkozó, teljes évre vonatkozó előrejelzés
- Állandó költségvetés: a különböző vállalati részegységek inputjain és outputjain alapszik, és meghatározza, mennyi pénzzel rendelkezik egy vállalat és mennyit költhet. A fix kiadásokat veszi figyelembe, ilyen például a bérleti díj.
- Rugalmas költségvetés: magában foglalja a gyártással kapcsolatos változó és fix költségeket, és megmutatja a kibocsátás tényleges szintjét és értékét. Az állandó költségvetéssel összehasonlítva alkalmazzuk.
- Cash flow költségvetés: megmutatja, mennyi pénzt termel a vállalat egy adott időszakon belül
- Működési költségvetés: magába foglalja a mindennapi működés által generált bevételeket és kiadásokat, ide tartoznak az áruk előállításához kapcsolódó közvetlen általános és adminisztratív költségek is.
Kormányzati költségvetés
A kormányzati költségvetés is az előzeknek megfelelő elv, azaz a bevételek és kiadások tervezésének mentén épül fel. A költségvetési tételek az állami finanszírozást tükrözik, figyelembe véve bizonyos költségvetési politikai szabályokat. (A költségvetési politikai szabályok állandó előírások, amelyek aggregált költségvetési mutató alakulására vonatkoznak, mint például az adósságrátára, a költségvetési egyenlegre, vagy a kiadások összegére.) Állampolgárként fontos tisztában lenni azzal, hogyan épül fel az állami költségvetés, hiszen nagyrészt az adóbefizetésekből finanszírozzák azt.
Kormányzati bevételek lehetnek az
- adókon felül
- bírságok,
- felhalmozási és tőkejellegű bevételek,
- adományok,
- segélyek,
- gazdálkodó szervek és államháztartás alrendszereinek befizetései, és
- EU-s támogatások is.
Kiadások közé soroljuk többek között az
- állami támogatásokat (családi támogatás, lakásépítési támogatás),
- szociális juttatásokat,
- rendkívüli kiadásokat,
- az államadósságok visszafizetését és
- az EU-s befizetéseket.
A magyar kormányzat gazdasági-pénzügyi tervének egészét a költségvetési törvény szabályozza. A költségvetés készítésének folyamatát a Költségvetési Tanács (KT) felügyeli. A KT-nak nincs vétójoga, viszont saját számításokat végez és javaslatokat tesz. A kormány a kész költségvetést javaslat formájában az Országgyűlés elé terjeszti. Az Országgyűlés ezt a javaslatot megtárgyalja és törvényt alkot róla. Betartásának sikerességét (többlet, hiány, ezek okai), a tervezett és tényadatok közötti eltéréseket az MNB elemzi és tárja fel.