A könyvelő egy számvitelhez és pénzügyekhez értő személy, aki egy szervezet könyveléséért felelős.
Megbízói lehetnek magánszemélyek, kisebb és nagyobb vállalatok, nonprofit szervezetek. Egy könyvelő feladatköre kiterjed a számlák és bizonylatok rögzítésére, adatokat szolgáltat a hatóságok felé, éves beszámolót, adóbevallást és kimutatásokat készít. Egy szakképzett könyvelő segítheti a vállalat vezetését, rámutathat, melyik vállalati tevékenység túl költséges, és felel azért, hogy a vállalat pénzügyi és számviteli folyamatai a törvényi előírásoknak megfelelően történjenek.
Egy könyvelő dolgozhat magánvállalkozóként, lehet egy könyvelő iroda tagja és vállalhat a cégén keresztül magán és vállalati jellegű megbízatásokat, de a nagyobb vállalatok például saját könyvelőket alkalmaznak. Látszik, hogy könyvelőre mindenhol szükség van: különböző méretű, kis-, közép- és nagyvállalatoknál, nonprofit szervezeteknél, állami szerveknél, de egyéni vállalkozók, magánszemélyek is ugyanúgy fordulhatnak hozzájuk segítségért, például adóbevallásuk kapcsán.
Könyvelő feladatai
A sokszínű megbízókhoz hasonlóan a könyvelők által ellátott feladatkörök is széleskörűek lehetnek attól függően, mennyire képzett az adott személy. A könyvelő feladatai közé tartozhat
- a számlakivonatok ellenőrzése,
- a mérleget elkészítése,
- pénzügyi elemzések végrehajtása,
- beszámolás az eredményekről és
- az adóbevallás elkészítése.
Általánosságban a pénzügyi működést vizsgálják, és munkájuk rámutathat azon folyamatokra, tevékenységekre, ahol nem elég hatékony a vállalat, vagy egy folyamat túl költséges. Emellett adatot szolgáltatnak a hatóságok felé, bevallásokat, kimutatásokat, bérszámfejtést készítenek el. Ezeken felül a könyvelőnek tájékoztatnia kell a vállalatot a könyveléssel összefüggő jogszabályi változásokról. Fel kell hívnia a vezető figyelmét is, ha a cég működésében valahol szabálytalanságot tapasztal.
Fontos, hogy ahhoz, hogy egy könyvelő megfelelően el tudja látni feladatkörét, egyrészt a megbízónak tisztáznia kell, pontosan mit is vár tőle, másrészt minden szükséges adatot a rendelkezésére kell bocsájtania. A könyvelő munkavégzéséhez biztosítani kell a bevételi számlákat, költség számlákat, bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, bankszámlakivonatokat, szerződéseket.
A könyvelő feladatai közé nem tartozik például a befogadott számlák valóságtartalmának ellenőrzése, a banki utalások határidőre történő teljesítése, szerződések elkészítése és szerződéskötés, előző könyvelő hibáinak korrigálása.
Egy jó könyvelőnek nem csak szakmailag kell pedánsnak lennie, hanem a jogszabályi elvárásoknak és etikai szabályoknak is meg kell felelnie. Precíznek, megbízhatónak és felelősségteljesnek kell lenniük, hiszen a munkájukkal egy egész vállalatot képesek befolyásolni. Pont emiatt a könyvelők jogilag felelősségre vonhatók és kártérítés megfizetésére kötelezhetők, ha munkájuk során gondatlanságból, hanyagságból vagy szándékosan kárt okoztak a munkáltatójuknak, csaltak vagy szerződésszegést követtek el.
Könyvelők által betöltött munkakörök
Számviteli ügyintéző pozíción belül:
- számviteli ügyintéző
- analitikus könyvelő
- főkönyvi könyvelő
- készlet- és anyagnyilvántartó
Pénzügyi pozíción belül
- pénzügyi ügyintéző
- bérszámfejtő
- kontroller
- szervezetirányítási vezető
- számlaellenőr
Könyvelők szerepe
Szó volt már arról, hogy a könyvelő felelőssége, hogy jogszerűen eleget tegyen a pénzügyi beszámolási kötelezettségnek, azonban a beszámolók elkészítése több szempontrendszer alapján is történhet.
Az egyik ilyen az IFRS szerinti beszámolás. Az IFRS (International Financial Reporting Standards, magyarul Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) számviteli elvek és szabályok összessége, amelyek célja, hogy átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá tegyék a vállalati beszámolókat és ezáltal a vállalatok működését nemzetközi viszonylatban. Az IFRS-t a londoni Nemzetközi Számviteli Standard Testület adja ki, és a világ legtöbb országában ezt a rendszert használják, például az egész Európai Unióban is.
Azonban az USA-ban nem az IFRS, hanem a GAAP (Generally Accepted Accounting Principles, magyarul Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvek) szerint történik a beszámolók készítése. A GAAP-standardokat a Pénzügyi Standardok Számviteli Tanácsa és a Kormányzati Számviteli Standard Testület alakítják ki.
A két rendszer között vannak különbségek. Például az IFRS lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hamarabb számoljanak be bevételeikről, ezáltal az IFRS-t használó mérleg magasabb árbevételt mutathat, mint ugyanannak a mérlegnek a GAAP változata. Illetve az IFRS szerint, ha egy vállalat K+F-re költ, azt nem feltétlenül kell költségként elszámolni, lehet tőkésíteni a fejlesztési költségeket. Cégek elemzése vagy összehasonlítása esetén fontos, hogy tájékozódjunk, hogy a jelentés mely könyvelési metódust követi. Eltérő könyvelési praktikák esetén ki kell igazítani a számításokat a pontos arányok érdekében.