A könyvvizsgáló a vállalatok pénzügyi beszámolóiról, azok pontosságáról alkot független véleményt.
Ellenőrzi az éves beszámolók valódiságát, megbízhatóságát, szabályszerűségét, ezáltal biztosítva, hogy a vállalat a valóságnak megfelelően működik és megbízható beszámolókat publikál.
Mit jelent a könyvvizsgálat?
A könyvvizsgálat célja az, hogy a vállalkozó által készített éves üzleti beszámolók hitelességét, valóságosságát bizonyítsa, és megerősítse, hogy a számviteli törvényeknek megfelelő módon készült, és így képes valós képet adni a vállalat eredményéről és működéséről. A vállalat működésével kapcsolatos tisztánlátás miatt a könyvvizsgálat kulcsfontosságú mind a tulajdonosok, mind a befektetők és hitelezők számára. A vállalat éves beszámolója csak a könyvvizsgálat után hozható nyilvánosságra, terjeszthető felsőbb szervek felé.
Az éves beszámoló ellenőrzését vagy egy a vállalat által választott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság, vagy a vállalat könyvvizsgálója végzi.
A könyvvizsgálat kötelező, ha a vállalkozás:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves szintre átszámított nettó árbevétele meghaladta a 300 millió forintot
- vagy a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt, szintén az üzleti évet megelőző két év átlagában
A könnyvizsgálat szerves része a vállalkozások működésének, azonban bizonyos esetekben nem kötelező:
- ha a vállalkozó éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot
Ez utóbbi mentesítés nem alkalmazható takarékszövetkezetek, konszolidálásba bevont vállalkozások és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe esetén.
Könyvvizsgáló feladatai
A könyvvizsgáló az a személy, aki biztosítja azt, hogy a beszámolókban szereplő információk megbízhatóak, ezáltal valós képet alkotva a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetéről. A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgáló objektív véleményt alkot, mely összegzést a beszámolóhoz csatoltan megtalálhatják a befektetők.
Ma Magyarországon könyvvizsgáló kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként bejegyzett természetes személy lehet, aki rendelkezik a megfelelő képesítéssel a könyvvizsgálói feladatok ellátására.
A könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének vizsgálata és a számviteli törvényben előírtak betartásának ellenőrzése, majd ezek fényében a könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
Könyvvizsgálati jelentés
A vállalat beszámolója csak a könyvvizsgálati jelentéssel együtt terjeszthető felsőbb szervek felé.
A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:
- a könyvvizsgálói jelentés címét és címzettjét
- a beszámoló azonosítóit és összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését
- a könyvvizsgálat hatókörének leírását
- a könyvvizsgáló véleményt megfelelően alátámasztó vizsgálatok összegfoglaló bemutatását
- a hitelesítő könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának korlátozását, elutasítását
- a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel
Ha a beszámoló a céget nem a valóságnak megfelelően értékelte, akkor a könyvvizsgáló köteles bemutatni az általa feltárt tényeket. A feltáráshoz szükséges adatokat a vállalkozónak biztosítania kell, illetve a könyvvizsgáló nem csak magához a vállalkozóhoz, hanem az alkalmazottakhoz is fordulhat információért.
A könyvvizsgáló munkája során létfontosságú megfelelő információk, adatok elérése és ellenőrzése:
- mérleg
- eredmény kimutatás
- cash flow kimutatás
A beszámolók és kimutatások elkészítéséhez szükséges adatok – például bankszámla kimutatások vagy számlázási dokumentumok – alapján a könyvvizsgáló gondosan el tudja végezni a munkáját és hiteles képet alkothat a vállalat pénzügyi, vagyoni helyzetéről. Értelemszerűen a megszerzett információk kapcsán a könyvvizsgálót titoktartási kötelezettség terheli.
Ha a könyvvizsgáló a beszámolóval kapcsolatban mindent rendben talál, akkor a jelentéshez egy hitelesítő könyvvizsgálati záradékot csatol, amely igazolja azt, hogy a vállalkozás a valóságnak megfelelően működik és nem követett el törvénysértést, szabálytalanságot Ezt hívjuk minősítés nélküli könyvvizsgálói eredménynek. Azonban, ha valamilyen problémát észlelt, a beszámoló részben vagy egészében nem felel meg az előírásoknak, vagy a vállalkozás beszámolója nem a valós képet tükrözi, akkor a hitelesítő záradék helyett egy korlátozott vagy elutasító záradékot ad, amelyben feltünteti az elutasítás okait is (ez esetben minősített könyvvizsgálói véleményről beszélünk).