A kötbér nem más, mint egy önkéntesen vállalt többletfizetési kötelezettség.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem teljesíti, vagy megszegi a szerződésben foglaltakat, akkor a másik félnek egy előre meghatározott összeget kell fizetnie kárpótlás gyanánt. Tehát a kötbér a szerződést megerősítő, szerződés betartására ösztönző biztosíték, amelyet a felek önkéntesen határoznak meg, és egyfajta kártérítési funkciót tölt be. Célja, hogy a szerződés betartására motiválja a feleket, illetve károkozás esetén a károsult kárpótlásban részesüljön.
Kikötése és a kikötött összeg is önkéntes és teljes mértékben a felekre van bízva. Feltételeit, esetét, mértékét a feleknek egyértelműen, írásban meg kell határozniuk a szerződésben. A felek a mértékét meghatározhatják százalékos formában vagy konkrét összegként is. Lehet egyösszegű vagy függhet az eltelt időtől is (például napi, havi kötbér). Ez is, mint sok más kötbérrel kapcsolatos tényező, a felekre van bízva. A túl magas értéket azonban a bíróság mérsékelheti.
Milyen fajtái léteznek?
Mivel gyakorlatilag bármilyen típusú szerződésszegéshez kapcsolódhat, például késedelmes vagy hibás teljesítéshez vagy teljesítés elmaradásához, ezért több fajtája létezik:
- Késedelmi: megfizetése mellett a szerződést teljesíteni kell
- Nemteljesítési vagy meghiúsulási: nem teljesítés esetén a jogosult eldöntheti, hogy a kifizetését vagy a szerződés teljesítését követeli
- Hibás vagy hiányos teljesítési: ez esetben kifizetése nem mentesít a hibátlan teljesítés alól
- A pénztartozás késedelmes megfizetése esetére kikötött kötbért késedelmi kamatnak kell tekinteni
A kötbér törvényi szabályozása
A Ptk. a következőképpen definiálja a kötbért: „A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.”
Kötbért csak írásban lehet kikötni, viszont sem a kikötés, sem a kikötés érvényesítése nem kötelező. Azonban olyan esetben is követelhető, ha a jogosultnak nincs kimutatható kára, vagy azt bizonyítani nem tudja. Ebben különbözik a sima kártérítéstől, amely akkor érvényesíthető, ha károkozás történt, és azt a károsult bizonyítani is tudja. A kártérítéssel ellenben a kötbér egy egyszerű feltételrendszerhez kötött. A feltételek a szerződésben foglaltak megszegésekor lépnek életbe.
Emellett a teljes összege megilleti a jogosultat abban az esetben is, ha a ténylegesen okozott kár mértéke kisebb, mint a meghatározott kötbér összege. Ha az okozott kár nagyobb, akkor pedig a kötbéren felüli rész is követelhető, viszont ekkor már kártérítésként, így bizonyítani kell az okozott kárt. Megfizetése alól akkor mentesül a kötelezett, ha a szerződésszegését megmagyarázza.
A törvény a kikötésének kritériumait rugalmasan kezeli, a szerződő felekre bízza, viszont van néhány korlát, melyeket szem előtt kell tartani. Például:
- Meghiúsulási kötbér esetén a jogosult eldöntheti, hogy a szerződés teljesítését vagy a kötbér kifizetését követeli, viszont csak az egyiket választhatja. Tehát a teljesítés kizárja a kifizetést, és a kifizetés után pedig már nem követelhető a teljesítés.
- Késedelmi kötbér megfizetése esetén továbbra is fennáll a teljesítési kötelezettség.
- Hibás teljesítésre kikötött kötbérrel egyidejűleg a szavatossági igény már nem érvényesíthető.
- Az összeg után kamat nem követelhető (a késedelmi kamatként tekintett kötbérre más szabályok vonatkoznak).
- A túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti.
Kötbér adózása
- A kötbér mentesül az Áfa alól és számlát sem kell kiállítani róla.
- A kapott kötbér növeli a társasági adóalapot, a fizetett pedig csökkenti.
- Az SZJA alapot is növeli, illetve csökkenti az értéke. Viszont a magánszemély által kifizetett kötbér nem minősül bevételnek.