Kötvény

A kötvény az értékpapírok hitelviszonyt megtestesítő formája, melyben a kibocsátó az adós, és a vásárló a hitelező. Ez azt jelenti, hogy kibocsátója köteles a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát visszafizetni a mindenkori tulajdonosnak egy előre megjelölt időpontban.

Kötvény jelentése

A kötvény egy pénz- és tőkepiaci eszköz, egy egyszerű és megbízható befektetési forma, amely kockázat és hozam szempontjából a bankbetét és a részvények között helyezkedik el. A befektető kölcsönt ad az értékpapír megvásárlásával, és cserébe a kibocsátó egy későbbi időpontban visszafizeti a kölcsön árát és kamatát.

kötvény jelentése

Kötvény kockázata

Egy egyszerű, megbízható és biztonságos befektetési formának tartják. Valóban sokkal alacsonyabb kockázattal rendelkeznek, mint a részvények, viszont egy sima bankbetéthez képest még így is magasabb a kockázatuk. Például kockázatot jelenthet, ha nincs hivatalos árjegyzése, azaz nincs olyan szolgáltató, amelyik garantálná a lejáratot megelőző visszavásárlást. A kockázat minimalizálásának érdekében, érdemes az értékpapíroknak ezt a fajtáját tartós betétként kezelni és a lejáratig megtartani.

Kockázata általában a kibocsátó hitelképességétől függ, és a magasabb kamat magasabb kockázatra utal. A kötvények kapcsán piaci, likviditási és devizaárfolyam-kockázatról beszélhetünk.

A piaci kockázat az árfolyammozgásokból ered. Ha a piacon elvárt hozam a megvásárlás óta emelkedett, akkor árfolyamveszteség keletkezik. Ez a kockázat főleg a fix kamatozású kötvényeket érinti, hiszen a változó kamatozásúak valamelyest képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

A likviditás megmutatja, milyen könnyen, gyorsan, milyen feltételek mellett tudjuk az adott kötvényt pénzre váltani. A likviditáskockázat azt jelenti, hogy lejárat előtti eladás esetén előfordulhat, hogy csak árfolyamveszteséggel lehet megválni az értékpapírtól.

A devizaárfolyam-kockázat arra utal, hogy devizakötvény vásárlásakor a kamatot is a kötvénnyel azonos devizában fizetik, így a valutában mért kamat mértékét befolyásolja a devizaárfolyam-mozgás. A devizakitettség egyaránt eredményezhet nyereséget vagy veszteséget a befektető számára.

Látszik, hogy a kötvényekbe való befektetés is mérsékelt kockázattal jár. A kötvény kockázatának megítélésekor segítségünkre lehetnek a független hitelminősítő ügynökségek, amelyek A, B, C besorolással látják el az értékpapírokat. Az ’A’ jelölés jelenti a legkisebb, míg ’C’ a legnagyobb kockázatot. Illetve jó, ha ismerjük a BEVA és OBA garancia fogalmakat. A BEVA (Befektető-védelmi Alap) a befektetőteket védi, és a kötvényt nyilvántartó cég csődje esetén kártalaníthatja az ügyfeleket. Az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) ezzel szemben a betéteseket védi.

Kötvény típusai

Rengeteg mód van a kategorizálásra. Beszélhetünk névre szóló vagy bemutatóra szóló, nyomdai úton előállított vagy digitálisan tárolt kötvényekről. Megbízhatóság szempontjából egy kötvény lehet biztosítékkal fedezett (csőd esetén biztosíték áll mögötte), nem fedezett vagy alárendelt (csak akkor kerül sor kifizetésre csőd esetén, ha a többi hitelező már visszakapta a pénzét). Ezeken túl pedig figyelembe kell vennünk számos más szempontot is, például a kibocsátót, a hozamot, a kamatozást és a kamatfizetést.

A kibocsátó szerv lehet állam, jogi személyiséggel rendelkező (külföldi) gazdálkodó szervezet, hitelintézet, helyi önkormányzatok és központi költségvetési szervek. Kibocsátó alapján megkülönböztetünk:

Általában az államok a legnagyobb kötvénykibocsátók, második helyen pedig a vállalati kötvénykibocsátások állnak.

A kibocsátás típusa szerint:

  • nyílt kibocsátású: mindenki számára elérhető és engedélyhez kötött
  • zárt kibocsátású: csak egy előre meghatározott kör számára elérhető és nem engedélyköteles

Hozam szerint

  • névleges kamat szerinti hozam: a hozam a névérték nagyságától függ
  • szelvényhozam: a hozam a névleges kamatlából és az árfolyamtól függ
  • lejáratig számított hozam: a hozam a szelvényhozamtól és a lejáratkor számított árfolyamtól függ

Kamatozás szerint

  • fix kamatozású: a kamatláb mértéke kötött, rögzített, nem változik a futamidő végéig, és előre meghatározott időpontokban, például évente kerül kifizetésre
  • változó kamatozású: előre meghatározott időben és módon változhat a kamatláb mértéke a futamidő alatt, általában a kamatlábat valamilyen mutatóhoz kötik (például infláció)
  • diszkont kötvény (zérókupon): névértéken aluli áron vásárolhatjuk meg, majd lejáratkor a névértéket kapjuk meg, tehát nem fizet kamatot, hanem a vételár és a névérték közötti különbözet lesz a nyereségünk
  • kamatos kamatozású: lejárat végén a névértéknél nagyobb, kamatos kamattal számított összeget kapunk
  • progresszív kamatozású: a kamatláb előre megállapított, viszont fokozatosan növekszik
  • degresszív kamatozású: a kamatláb előre megállapított, viszont fokozatosan csökken

Kamatfizetés szerint

  • lejáratkor fizető kötvények: a tulajdonos a futamidő végén, lejáratkor kapja meg a kamatot (a névértékkel együtt), ide tartoznak például diszkont kötvények
  • futamidő közben fizető kötvények: a kamatfizetés előre meghatározott időpontokban, általában negyedévente, félévente vagy évente történik

Speciális kötvények

A speciális kötvényeknek három fajtáját különböztetjük meg: a visszahívható, az átváltható és a strukturált kötvényeket.

A visszahívható kötvények abban különböznek a többitől, hogy lehetőséget adnak a kibocsátó számára, hogy egy előre meghatározott árfolyamon visszavásárolhassa a kibocsájtott kötvényt a befektetőtől. Ez a fajta a kibocsájtó számára egy sokkal magasabb fokú rugalmasságot tesz lehetővé.

Az átváltható kötvények ezzel szemben a befektető számára nyújtanak nagyobb rugalmasságot. Ez esetben lehetőség van egy előre meghatározott időpontban fix darabszámú részvényre átváltani a kötvényt, ezáltal a korábbi hitelező tulajdonossá válhat az adott vállalatnál.

A strukturált kötvények egy kifejezetten kockázatos típusnak számítanak, mivel a tőke és a kamatozás is hozzá van kötve valamilyen mögöttes termékhez és azok árfolyamához, ezáltal azok teljesítménye fogja meghatározni a hozamot.

Kötvény vásárlás

Maga a vásárlás folyamata az elsődleges kibocsátás során azt takarja, hogy egy vállalat vagy az állam kötvényt bocsájt ki, a vásárló pedig az adott gazdasági szereplő hitelezőjévé válik, és a befektetett összegért kamatot kap.

A kötvények magasabb hozamot nyújtanak a bankbetétekhez képest, és emellett egyszerű, biztonságos, megbízható befektetési módnak számítanak (igaz, a hozama általában elmarad a részvényekétől, de cserébe sokkal alacsonyabb a hozzájuk köthető kockázat is). Másrészt, kötvénybe való fektetéskor szintén a vállalatok elemzése szükséges, ezáltal remek betanulási lehetőséget nyújt a kezdő befektetők számára.

A kiválasztás, megvásárlás előtt fontos, hogy megfelelően informálódjunk. Olvassuk el a kibocsátási tájékoztatót, ellenőrizzük, hogy megvannak-e a kibocsátáshoz szükséges engedélyek, nézzünk utána a befektetésvédelemnek. Mindenekelőtt pedig olyan értékpapírt válasszunk, amely minél inkább megfelel az egyéni pénzügyi helyzetünknek!

Kötvény vásárlásakor érdemes két opciót megfontolni: a befektetési alapokat és az ETF-eket. Befektetési alapba történő befektetéskor egy alapkezelő által összeállított, számos különböző értékpapírt tartalmazó portfóliót vásárolhatunk meg. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyekkel tőzsdén kereskedünk, és indexeket, árfolyamokat követnek. Általában alacsonyabb költségekkel működnek, mint az átlagos befektetési alapok, és egy széles piaci szegmenst lefednek. Fontos, hogy az adott ETF-et működéséről és eszközeiről előre tájékozódjunk. Továbbá, a befektetési alapokkal szemben ez a konstrukció kisebb összegű befektetésre nem alkalmas, így csak magasabb kezdőtőkével rendelkező befektetők számára elérhető.

Kötvényaukciókon keresztül is vásárolhatunk, ahol a mi ajánlatunkkal együtt több ajánlat is beérkezik, majd a kibocsátó vállalat kiválasztja ezek közül a számára legkedvezőbbet.