Közbeszerzés

A közbeszerzés a közpénz elköltésének módját szabályozza törvényi úton. Célja, hogy az állami kézben lévő vállalatok a közpénzt áruk, szolgáltatások és építkezési beruházások során hatékonyan, átlátható és nyilvánosság számára hozzáférhető módon, a piaci versenyt elősegítve költsék el.

Közbeszerzés elindítása

Közbeszerzés során az ajánlatkérő hirdetményt ad ki arról, mire van szüksége, a pályázatra pedig bármelyik vállalat beadhatja ajánlatát. Ezt követően az ajánlatkérő előre meghatározott szempontok alapján értékeli majd kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatot.

Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő nem tesz közzé közbeszerzési hirdetményt, azonban ez csak alacsony értékű beszerzésnél és/vagy sürgős esetben lehetséges. Ez esetben az ajánlatkérő közvetlenül hívja meg a partnerét, tehát a közbeszerzésre nem jelentkezhet bárki.

Közbeszerzés lépései

  1. beszerzési igény meghatározása
  2. piackutatás
  3. beszerzési terv készítése
  4. közbeszerzési eljárás (ajánlatkérés, ajánlatok értékelése)
  5. szerződéskötés
  6. szerződés teljesítése (a teljesítés ellenszolgáltatás, fizetség ellenében történik)
  7. jogorvoslat

Kritériumok és dokumentáció

A köszbeszerzések kritériumait a közbeszerzési törvény szabályozza. Az eljárásokat a belső ellenőrzésen kívül az Állami Számvevőszék és a Közbeszerzési Hatóság is ellenőrzi.

A közbeszerzési hirdetményeket (az eljárást megindító és lezáró hirdetmények egyaránt) az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Közbeszerzési Értesítőben találhatjuk meg. Az összes közbeszerzési eljárás nyilvános és ellenőrizhető, hiszen bárki hozzáférhet a közbeszerzés dokumentációjához, az ajánlattétel részletes ismertetőjéhez, a nyilatkozatokhoz és a szerződésekhez. Amennyiben ezeket a dokumentumokat meg szeretnénk keresni, a közbeszerzés kapcsolattartóját kell felkeresnünk. Az, hogy több szereplő is ajánlatot tesz, a piaci verseny és piaci árazás elősegítése miatt lényeges. Emellett törekedni kell az ajánlatkérő és partner közöti összeférhetetlenség elkerülésére, valamint a verseny tisztaságát korlátozó magatartásformákra is.

Mikor kell közbeszerzést alkalmazni?

Közbeszerzés során három körülmény releváns:

  • a beszerző szervezet ajánlatkérőnek minősül-e,
  • mi a beszerzés tárgya, valamint  
  • a beszerzés becsült értéke meghaladja-e a közbeszerzési értékhatárokat.

Ajánlatkérőnek minősülnek az önkormányzatok, közalapítványok, minisztériumok, költségvetési szervek és bizonyos feltételek mellett a közszolgáltatók és a támogatott szervezetek. Ezek olyan gazdasági szereplők, akiknek kötelező beszerzéseiket, beruházásaikat ebben a formában végezni. Habár a felsorolt szervek közül mindegyik az államigazgatáshoz köthető kézben van,  fontos, hogy nem minden állami tulajdonban lévő cégnek kell közbeszerzést alkalmaznia. Állami vállalatok esetén számít az adott cég tevékenysége és alapításának célja is.

Közbeszerzés során alapvetően termékek, szolgáltatások és építkezési beruházások kapcsán van lehetőség ajánlatokat kérni. A törvény előírja, pontosan melyek azok a javak, amelyekre kötelező ezt az eljárásmódot alkalmazni. Azt, hogy mire van szükségük, az ajánlatkérők saját honlapján megtalálható közbeszerzési tervből tudjuk kideríteni.

Alapvetően kétféle értékhatár létezik, amelyek fölött már kötelező a közbeszerzés: a nemzeti értékhatár és az uniós értékhatár. A nemzeti értékhatárt az éves költségvetési törvény, az uniós értékhatárt európai bizottsági rendelet szabályozza, és az értékhatárok közbeszerzésekként különbözőek, függnek az ajánlatkérő személyétől és a beszerzés tárgyától.

Milyen típusai léteznek?

A közbeszerzési eljárásoknak, amikor az ajánlatkérés és -értékelés zajlik, több fajtája van:

  • Nyílt eljárás: egyszakaszos eljárás, amely során bármely gazdasági szereplő ajánlatot tehet
  • Meghívásos eljárás: kétszakaszos eljárás, melyben az első szakaszban alkalmasnak minősített jelentkezők tehetnek ajánlatot
  • Tárgyalásos eljárás: szintén kétszakaszos eljárás, melyben az ajánlattevő az első szakaszban beadott ajánlatok alapján az alkalmasnak vélt jelentkezőkkel tárgyal a második szakaszban
  • Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: egyszakaszos eljárás, melyben az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről (erre ritkán, kisértékű beszerzés vagy sürgős eset kapcsán kerül sor)
  • Versenypárbeszéd: háromszakaszos eljárás, melyben a második szakaszban az alkalmas jelentkezőkkel az ajánlatkérő tárgyal a szerződés feltételeiről, majd a harmadik szakaszban ajánlatot kér
  • Innovációs partnerség: kétszakaszos eljárás, melynek első szakaszában innovációs partnerséget köt egy vagy több vállalattal az ajánlatkérő, majd a második szakaszban K+F tevékenység által előállított áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások beszerzése zajlik

Az a vállalat nyeri meg a közbeszerzést, amelyik a kiírt feltételek mellett a legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be, vele történik a szerződéskötés.

Mikor zárható ki valaki a közbeszerzésből?

Ha valamelyik ajánlattevő hamisan szolgáltatott adatokat, vagy feketén foglalkoztatta az alkalmazottait, akkor az ajánlatkérőnek kötelező kizárnia a közbeszerzésből. Emellett  a kartellezőket is ki lehet zárni. Ha az ajánlattevő nem teljesíti a közbeszerzési szerződésben magára vállaltakat, akkor szintén kizárható.