A közös piac kifejezést köznévként és tulajdonnévként is használjuk. Tulajdonnévként a Közös Piac az 1957-ben alakult Európai Gazdasági Közösség (EGK) másik elnevezése. Köznévként használva a kifejezés különböző országok közötti gazdasági társulásra, integrációra utal.
A közös piac fogalmáról általánosságban
Általánosságban a kifejezés arra utal, hogy egyes országok szorosabbra fűzik kereskedelmi és üzleti kapcsolataikat. Ez azt jelenti, hogy gazdasági integrációt hoznak létre, amelyben az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabadon áramolhatnak. A közös piac célja egy egységes belső piac létrehozása, ahol a vámok, kvóták és eltérő szabályozásból eredő kereskedelmi akadályok eltörlése miatt a nemzeti piacok nem határolódnak el egymástól.
Európai Gazdasági Közösség
Az Európai Gazdasági Közösséget, azaz a Közös Piacot 1957-ben alapították, amely a korábbi, stratégiai fontosságú szén és acélipar harmozilását célzó ESZAK-ból nőtte ki magát.
Az alapító államok
- Franciaország,
- Hollandia,
- Belgium,
- Luxemburg,
- Nyugat-Németország és
- Olaszország voltak.
Az EGK-n kívül egyébként hasonló csoportosulásokat figyelhetünk meg a dél-amerikai térségben (MERCOSUR) és Afrikában is (COMESA).
Az EGK utódjaként létrejött EU ma az integráció magasabb szintjét valósítja meg. Az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és tőke is szabadon áramolhatnak a tagországok között. Ezzel az európai egységes piacot és általánosságban az európai egységet igyekeznek megteremteni. Ennek azonban további feltételei a gazdasági, politikai és pénzügyi integráció, és az ezekhez kapcsolódó gazdaságpolitikai intézkedések.
Gyakorlatban a közös piac 1958-ban, a Római Szerződés ratifikálásával jött létre. A szerződés tette lehetővé a tagállamok közötti kereskedelmi akadályok eltörlését, és ezáltal növelte a gazdasági együttműködést. A koncepció 1968-ban, a vámunió létrehozásával vált teljessé. Ennek köszönhetően az áruk és szolgáltatások mellett a munkaerő és tőke szabad áramlása is lehetővé vált, valamint kedvezőbb adózási feltételek jöttek létre.
Az integrációs folyamat ez után a tagállamok közti túl részletes jogharmonizációs procedúra miatt megtorpant. A folyamat katalizációja érdekében az EGK a belső piac létrehozását tűzte ki irányelvnek. (A belső piac kifejezés az Egységes Európai Okmányban jelent meg először, 30 évvel a Római Szerződésben szereplő közös piac kifejezés után.) A közös piac és a belső piac közötti különbség az, hogy az utóbbi eléréséhez az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlásán kívül más akadályok lebontása is szükséges lehet, mint például a belső határellenőrzés megszüntetése vagy a közös külső vámtarifák bevezetése.
Az európai integrációs folyamat az Európai Unió 1993-as megalakulásával érte el a jelenlegi formáját.
Közös Piac létrejötte
A Közös Piacként is ismert Európai Gazdasági Közösség jogelődje az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) volt.
A Közös Piac létrejöttének a lépései az alábbiak voltak:
- Robert Schumann 1950. május 9-én mondott beszéde, amely az Európai Szén- és Acélközösség létrejöttét alapozta meg. Akkoriban a szén- és az acélipar létfontosságúak voltak, emiatt gazdasági és politikai szempontból is fontos volt a német és francia erőforrások ötvözete és a két ország közötti ellenségeskedés feloldása. Ezen elgondolások mentén kötötte meg 1951-ben a Párizsi Szerződést Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország és a Benelux-államok, és hozták létre az ESZAK-ot.
- Ezután két társulást, az európai haderőt létrehozó Európai Védelmi Közösséget és az Európai Politikai Közösséget akarták létrehozni, de mindkét terv megfeneklett.
- 1955 júniusában konkrét elveket fogalmaztak meg az európai vámunióval kapcsolatban.
- 1957-ben az ESZAK jogutódjaként létrejött az EGK. A társulást létrehozó szerződés magában foglalta az alábbi célkitűzéseket: tagállamok közötti vámok eltörlése, külső vámtarifa kialakítása, közös mezőgazdaság- és közlekedéspolitika bevezetése, az Európai Szociális Alap és Európai Beruházási Bank létrehozása, valamit a tagállamok közötti kapcsolat szorosabbra fűzése.