Közösségi finanszírozás

A közösségi finanszírozás (angolul crowdfunding) egy innovatív, alternatív finanszírozási forma, amellyel a vállalatok új ötleteiket vagy működésüket finanszírozhatják a közösség anyagi támogatásával.

Közösségi finanszírozás jelentése

Lényege, hogy a vállalkozók egy online platformon keresztül megosztják projektjeiket. A projektek közül a magánszemélyek kiválaszthatják a nekik tetszőt és valamekkora összeggel támogathatják a vállalatot, hogy az meg tudja valósítani a terveit. A közösségi finanszírozás során sok személytől gyűjtenek kisebb összegeket.

A finanszírozási formát egyének, kisvállalkozások, nonprofit szervezetek és társadalmi vállalkozások használják. A közösségi finanszírozáshoz szükségesek

  • a közösség tagjai, akik finanszírozni fogják a projektet (ezek magánszemélyek és vállalkozások is),
  • a kampánygazda, azaz a vállalkozó, aki a kampányt indítja, illetve
  • egy közösségi finanszírozási portál, amely a projektek piactere lesz.

A közösségi finanszírozás úgy működik, hogy a vállalkozók feltöltik projektötleteiket (bármiről lehet szó, applikációról, technológiai eszközökről, ruhákról, bútorról, zenéről) egy közösségi finanszírozási portálra, melyen keresztül az egyének be tudnak fektetni egy-egy nekik tetsző, szimpatikus projektbe. Így támogathatják a termék elkészítését. A befektethető összeg általában az adott személyre van bízva, azonban sok esetben a vállalkozó szab meg egy minimumot. A működési elv nagyjából az, hogy a vállalkozó kisebb összegeket gyűjtsön be rengeteg embertől, ezáltal összeszedve az elégséges mennyiségű tőkét. Látható, hogy ez a források bevonásának nem egy tradicionális módja, hiszen a kampánygazdák nem bankokhoz vagy intézményi befektetőkhöz fordulnak pénzért, hanem a közösséghez.

Közösségi finanszírozás előnyei

Miért jó a közösségi finanszírozás a közösség tagjainak? Ez főleg a közösségi finanszírozási projekt típusától függ. Némely esetben a finanszírozók adományokat adnak, viszont ennél gyakoribb az, hogy a forrásokért cserébe ellenszolgáltatásban részesüljenek. Ez az ellenszolgáltatás valamilyen jutalom, ajándéktárgy, vagy előzetes hozzáférés például a végtermékhez. Más esetben a közösségi finanszírozási projekteket azért kedvelik, mert a kampánygazdák a finanszírozott összeg után egy előre meghatározott kamatot fizetnek. A hitelezők célja, hogy a piacinál magasabb hozamot érjenek el. Sokan befektetésnek használják ezen kampányokat, ezáltal tulajdonrészt szerezve az adott vállalkozásban, amely a későbbiekben osztalékot fizet.

A közösségi finanszírozás a vállalkozások számára azért éri meg, mert gyors és egyszerű forrásbevonást tesz lehetővé. Ezzel együtt a fejlesztési és előállítási költségek (egy részének) fedezésén kívül ráadásul már előzetes vásárlói körre is szert tesznek. A készülő és kész termék számára remek marketingcsatorna, mivel a finanszírozók a projekt kampány során kérdezhetnek a vállalkozás működéséről, ezáltal átláthatóvá téve azt, és közelebb hozva a közösséghez, amely PR szempontjából sem utolsó. Piackutatásnak is megfelelő, hiszen az első fogyasztók alapján lehet következtetni arra, hogy kik fogják vásárolni a terméket. Emellett tőlük sok hasznos visszajelzést is kaphat a vállalat már az első pillanattól kezdve. Mindenekelőtt azonban a legfontosabb, hogy egy jó közösségi finanszírozó kampány képes felkelteni a befektetők figyelmét és ezáltal a vállalat további tőkét nyerhet magának.

Milyen hátrányokkal jár?

A közösségi finanszírozásnak is megvannak a maga kockázatai. Fontos észben tartani, hogy a kampányok mindössze egyharmada sikeres.

A vállalkozásoknak számolniuk kell a közösségi finanszírozási oldalakon felszámolt költségekkel, illetve bizonyos esetekben csak akkor kapják meg az összegyűjtött pénzt, ha finanszírozási céljukat elérték. Így egy ilyen kampányt is könnyen hatalmas mínusszal zárhatnak.

A finanszírozók számára az jelenthet veszélyt, ha a vállalkozás a cél elérésétől függetlenül megkapja a pénzt, hiszen így ellenszolgáltatás nélkül elveszthetik a befektetett összeget. Viszont fontos figyelembe venni, hogy ez a finanszírozási modell általában az adománycélú és jutalomcélú modelleknél működik. Adománycélú projekteknél a finanszírozó eleve nem is vár ellenszolgáltatást, a jutalomcélú projekteknél pedig valamilyen ajándéktárgyban részesül a forrásokért cserébe.

Közösségi finanszírozás típusai

  • Adománycélú közösségi finanszírozás: a kampánygazdák magánszemélyek vagy nonprofit szervezetek. A kampányok szociális, társadalmi céllal jönnek létre, a finanszírozók nem várnak el semmilyen ellenszolgáltatást a támogatásukért cserébe. Így a támogatás adománynak tekinthető.
  • Jutalomcélú közösségi finanszírozás: a közösségi finanszírozás legismertebb formája. Ez esetben a finanszírozók a forrásaikért cserébe ellenszolgáltatásban (ajándéktárgy, a kampány során létrehozott végtermék) részesülnek.
  • Részvénycélú közösségi finanszírozás: a finanszírozó befektetőnek tekinthető, részesedést szerez az induló vállalkozásban és osztalékot kap (korai fázisú vállalkozásokra ez nem jellemző). Célja, hogy később ezt a részesedést magasabb áron tudja eladni, mint amennyiért szerezte.
  • Hitelalapú közösségi finanszírozás: a finanszírozó hitelezőként lép fel. Kamatot kap a támogatásáért cserébe, és a célja, hogy magasabb hozamot realizáljon, mint az a piaci körülmények között lehetséges lenne.

A közösségi finanszírozás modelljei

  • Keep it all (Tartsd meg mind) modell: a kampánygazda minden beérkezett támogatást megtarthat, függetlenül attól, hogy elérték-e a céljukat. (Ez az adományalapú és jutalomalapú projekteknél használatos módszer.)
  • All or nothing (Mindent vagy semmit) modell: a kampánygazdák csak akkor juthatnak hozzá a beérkezett forrásokhoz, ha elérték finanszírozási céljukat

Milyen adókötelezettséggel jár?

A közösségi finanszírozási projekteknél az adókötelezettség megállapításakor figyelembe kell venni, ki a támogatott személy, ki a támogató és hogy a projekt finanszírozási forma jellege alapján üzleti vagy nonprofit.

Az alábbi kötelezettségek merülhetnek fel:

  • Illeték: ha a támogatásért nem jár ellenszolgáltatás, akkor 150.000 forint feletti támogatás esetén 18 százalékos ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhet fel (szja helyett)
  • Személyi jövedelemadó: ha a támogatásért cserébe ellenszolgáltatás jár, az 15 százalékos szja-fizetési kötelezettséget jelent.
  • Társasági adó: magyarországi székhelyű vállalat támogatása esetén a társaságnak adófizetéssel kell számolnia (mivel a támogatás bevételt jelent a számára). Viszont az alapítványok, egyesületek adomány jellegű támogatásához nem kapcsolódik adókötelezettség.
  • Általános forgalmi adó: ha a finanszírozó adományt adott, amelyért cserébe nem jár ellenszolgáltatás, akkor az áfa nem merül fel. Viszont, ha a finanszírozásért cserébe ellenszolgáltatás járt, akkor a kampánygazda esetében már felmerülhet az áfa-fizetési kötelezettség.