A központi költségvetés az állam bevételeit és kiadásait tartalmazza, illetve tervezi meg a következő pénzügyi évre vonatkozóan.
Az állami bevételek közé tartoznak például az adók és illetékek. A kiadásokat többek között a különböző támogatások, állami beruházások és az állami adósságszolgálat adják. A központi költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá minden év december 31-ig bezárólag. Az állam bevételeinek és kiadásainak különbsége a költségvetési egyenleg.
A központi költségtervezés az államháztartás egyik fő prioritása és funkciója. Menetét és szabályait az államháztartási törvény határozza meg. A költségvetési tervezetet minden évben a kormány nyújtja be törvényjavaslat formájában az országgyűlés felé. Végrehajtása érdekében a kormány rendeleteket és jogszabályokat alkot. A költségvetési törvény nemteljesítése nem jár jogi szankciókkal.
A központi költségvetés mellett az önkormányzatok is elkészítik a saját maguk költségvetését. Az önkormányzatok a részükre jóváhagyott támogatás összegével kacsolódnak az állami költségvetéshez, bevételeiket és kiadásaikat az önkormányzati mérleg és az államháztartás mérlege is tartalmazza, hiszen rengeteg állami támogatásban részesülnek, illetve bizonyos bevételeket az állam átenged vagy megoszt velük.
Központi költségvetés bevételei és kiadásai
Az állam bevételi forrásai:
- adók
- illetékek
- járulékok
- hozzájárulások
- bírságok
- belső kölcsönök
- külföldi kölcsönök
Az állam kiadásai:
- szociális ellátás
- egészségügyi ellátás
- kultúra
- oktatás
- honvédelem
- rend- és jogbiztonság
- gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatások
- nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások
- adósságszolgálat
Költségvetés elfogadásának menete
Az éves központi költségvetés kialakításának és elfogadásának lépései a következők:
- A kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika főbb irányelveit (adópolitika, költségvetési politika céljai, államadósság csökkentésével kapcsolatos egyenlegcél) – az államháztartásért felelős miniszter javaslatai alapján.
- Az államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit.
- Május 31-ig kidolgozásra kerülnek a különböző fejezetek, költségvetési szervek, az állami pénzalap és a társadalombiztosítási pénzalap tervezett bevételei és kiadásai.
- A költségvetési szervek ezeket július 31-ig egyeztetik az államháztartásért felelős miniszterrel.
- Az államháztartásért felelős miniszter előkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét és a kormány elé terjeszti.
- A kormány szeptember 30-ig benyújtja a törvényjavaslatot az országgyűlésnek.
- Az országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja az Állami Számvevőszékkel és Költségvetési Tanács véleményével együtt. November 30-ig határozatot ad ki a központi költségvetésről szóló törvény bevételi és kiadási főösszegéről és költségvetési egyenlegéről, megalkotja a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
- A törvényjavaslatot megvitatják, módosító javaslatokat tesznek, majd közzéteszik a végleges tervezetet.
- A központi költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá december 31-ig. Először az országgyűlés elnöke, majd a köztársasági elnök írja alá, és ezután kihirdetik a Magyar Közlönyben.
Központi költségvetés szerkezete
A központi költségvetés fejezetekre tagolódik, melyeket a költségvetési törvény határoz meg. A fejezetek közé tartoznak a különböző államháztartási szervek, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, a költségvetés nemzetközi elszámolásai és az államadósság költségvetési elszámolásai, például: Alkotmánybíróság, köztársasági elnök, Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal, MTA, Központi Statisztikai Hivatal.
Ezen fejezetek címekre és alcímekre, majd előirányzat-csoportokra bomlanak. Előirányzat-csoportok közé tartozik a működési költségvetés, felhalmozási költségvetés, kölcsönök és egyéb speciális célú előirányzatok.