A külkereskedelmi egyenleg megmutatja, hogy egy adott országban az import vagy az export volt nagyobb mértékű. Értékét úgy számoljuk ki, hogy az exportból kivonjuk az importot.
Ha az export meghaladja az importot, akkor az pozitív külkereskedelmi egyenleget, kereskedelmi többletet jelent. Ha az import haladja meg az exportot, akkor az ország negatív külkereskedelmi egyenleggel rendelkezik, kereskedelmi hiányról beszélhetünk.
Külkereskedelmi mérleg fogalma
A legtöbb gazdaság bekapcsolódik valahogyan a világkereskedelembe. Termékeket, szolgáltatásokat cserélnek, azaz importálnak vagy hoznak be az országba és exportálnak, azaz visznek ki az országból. Igaz, a külkereskedelem mértéke a különböző országokban egymástól eltér, mivel nagyon változó, hogy melyik ország gazdasága mennyire nyitott vagy zárt külkereskedelmi kapcsolatok szempontjából.
Az exportált és importált javak értéke a külkereskedelmi mérlegbe kerül. A külkereskedelmi mérleg elárulja az adott ország világkereskedelmi pozícióját, kereskedelmi versenyképességét, nemzetközi pénzügyi helyzetét. A külkereskedelmi mérleg összeállításakor a tényleges áruforgalmat veszik figyelembe, attól függetlenül, hogy a termék, szolgáltatás ki lett-e fizetve vagy sem.
Amikor egy ország külkereskedelmét vizsgáljuk, érdemes elemeznünk, hogy az exportjában és importjában milyen arányban szerepelnek az egyes termékcsoportok, milyen a külkereskedelmi tevékenység áruszerkezete, illetve hogy egyes országokkal, országcsoportokkal milyen arányban kereskedik, azaz milyen a külkereskedelem földrajzi szerkezete.
Külkereskedelmi egyenleg fogalma
A külkereskedelmi egyenleg nem más, mint a külkereskedelmi mérlegben szereplő export és import különbsége az adott időszakban. Az egyenleg, és így a mérleg felvehet pozitív, negatív és nulla (nullszaldós) értéket is.
Ha a külkereskedelmi egyenleg:
- pozitív értéket vesz fel, az azt jelenti, hogy az adott állam többet exportált, mint importált – máshogy megfogalmazva: a külkereskedelmi mérleg egyenlege kereskedelmi többletben van
- negatív értéket vesz fel, akkor az import haladta meg az exportot – máshogy megfogalmazva: a külkereskedelmi mérlegnek kereskedelmi hiánya vagy deficitje van
- nullaszaldós, akkor az export és az import mértéke megegyezett, a mérleg egyensúlyban van.
Az, hogy egy adott ország számára a negatív vagy pozitív külkereskedelmi egyenleg a kedvezőbb, az aktuális üzleti ciklustól függ.
A külkereskedelmi egyenleg értékét befolyásoló tényezők
- belföldön és külföldön gyártott áruk termelési költsége, ára, minősége
- devizaárfolyamok
- kereskedelmi megállapodások, korlátozások
- adózással kapcsolatos intézkedések
- belföldi és külföldi üzleti ciklus
Egy ország lakosainak jövedelemváltozása is befolyásolja a külkereskedelmi mérleg egyenlegét, de csak az importon keresztül, az exportra nincs hatással (az exportot a külföldi jövedelemváltozás módosítja, a belföldi nem). Ha növekszik a jövedelem, akkor csökken az egyenleg, tehát több az import, mint az export. Mivel az emberek egyre többet akarnak fogyasztani, megnő a kereslet, és ennek kielégítésére a hazai termelékenység és hazai kínálat nem elég. Így külföldi forrásokhoz kell fordulniuk, exportálniuk kell. Ezzel szemben, ha csökken a jövedelem, akkor növekedni fog az egyenleg, azaz többet exportálnak, mint importálnak. Ennek az az oka, hogy a jövedelemcsökkenés miatt csökken az országon belüli fogyasztás, másrészt a drágább külföldi árucikkeket nem tudják finanszírozni.
Kereskedelmi mérleg korlátai
A kereskedelmi mérleg meghatározásához szükséges adatok felvétele, feldolgozása nagyon nehézkes. Előfordulhat, hogy egyes tevékenységek az egyik országban hivatalosan dokumentálva vannak, míg máshol nem (feketegazdaság problematikája). Ez egyensúlytalanságot okoz a világ kereskedelmi mérlegében.
A kritikai hangok szerint a kereskedelmi mérleg ismerete kevés az ország gazdasági helyzetének megállapításához, mivel egyes tételeket – szállítás, pénzügyi szolgáltatások, idegenforgalom – nem tartalmaz. Helyette inkább a fizetési mérleget veszik alapul, amely sokkal tágabb, több elemet tartalmazó fogalom, és melynek része a kereskedelmi mérleg is.