A lebegő árfolyam alatt azt a mechanizmust értjük, mely során az adott valuta árfolyama, nincs egy másik termék, például az arany árához kötve, hanem árfolyamát a kereslet és kínálat határozza meg.
Ennek megfelelően amennyiben a kereslet növekszik, vagy a kínálat csökken az az adott valuta árfolyamának növekedését is jelenti egyben. Amennyiben az adott valuta iránti kereslet csökken vagy annak kínálata növekszik, akkor az az árfolyam csökkenését eredményezi. Hosszabb távon emellett az árfolyam alakulását, valamint keresletét és a kínálatát a kamatszintek alakulása, illetve a valuták mögött álló ország gazdasági teljesítménye is meghatározza. Rövid távon pedig a spekuláció is mozgathatja az árfolyam alakulását.
A lebegő árfolyamrendszer nem azt jelenti, hogy a központi bankok teljes mértékben szabadon hagyják működni az árfolyammechanizmust. Ha a jegybank nem tartja megfelelőnek az árfolyamot, akkor módjában áll beavatkozni. Erre azért van szükség, mivel külkereskedelmet folytató gazdasági szereplők számára lényeges az árfolyam. Gondot jelenthet a túl magas, illetve a túl alacsony árfolyam is. A beavatkozással a jegybankok nem írják felül a lebegő árfolyam alap mechanizmusát, mindössze a kereslet és a kínálat arányát tolják el olyan irányba, melyet a gazdaság számára kedvezőbbnek ítélnek meg.
Az árfolyammechanizmus segít a külkereskedelem egyensúlyának fenntartásában. A külkereskedelmi mérleg többlete esetén a valuta árfolyama megemelkedik. Ennek megfelelően az import olcsóbb, míg az export drágább lesz. A mechanizmus tehát több importra és kevesebb exportra ösztönöz, melynek következtében megszűnhet a többlet. A külkereskedelmi mérleg hiánya esetén az export válik olcsóbbá és az import drágul. Ennek megfelelően hiány esetén a mechanizmus az exportot ösztönzi és az importot gátolja.
A lebegő és a fix árfolyam összehasonlítása
A különféle valuták ármeghatározásának két főbb formája van. A lebegő árfolyam esetén a valuta értékét az adott pénznem kereslete és kínálata határozza meg. Fix árfolyamrendszer esetében pedig az adott állam központi bankja az árfolyamot egy másik deviza, devizakosár vagy az arany árfolyamához köti.
Lebegő árfolyam esetén tehát ceteris paribus az adott valuta irányába növekvő kereslet esetén nő az árfolyam, míg csökkenő kereslet, vagy növekvő kínálat esetén csökken. Ezzel szemben fix árfolyam esetén a központi bank célzottan eladja, illetve veszi saját valutáját, hogy céljának megfelelően stabilizálja annak árfolyamát.
A lebegő árfolyam előnyei
- Amennyiben a külkereskedelem egyensúlya megbomlik az árfolyammechanizmuson keresztül korrekció tapasztalható.
- A lebegő árfolyam esetén a piac és nem a jegybank határozza meg az átváltási árfolyamot, így az átváltáshoz sem szükségeltetik feltétlenül nagy devizatartalék.
- Védetté válik az ország az infláció importálásától.
A lebegő árfolyam hátrányai
- Túlzott volatilitásnak való kitettség: rövid távon akár a spekulánsok által extrém módon is elmozdulhat az árfolyam.
- Árfolyamingadozásból adódó kockázat