A letéti jegy egy névre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Magyarországon hazai hitelintézet, külföldi hitelintézet fióktelepe, valamint a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki letéti jegyeket. Kibocsátója köteles a letéti jegybe elhelyezett összeg lejáratkori visszafizetésére, illetve kamatainak megfizetésére.
Futamideje maximum három év. Ez alatt nem, vagy csak jelentős költségek árán törhető fel a betét. A letétéi jegy értékpapír mivoltából fakadóan azonban kereskedhető, így a feltörésre nagyon ritkán kerül sor.
A bankbetéteknél rendszerint magasabb kamatot fizetnek, míg a vállalati kötvényektől és részvényektől rendszerint elmarad a hozamuk. Kedvező alacsony kockázatú befektetésként jellemezhetők.
A letéti jegyeknek tartalmazniuk kell:
- a kibocsátó megnevezését,
- a névértéket, az értékpapírkódot, illetve materializált letéti jegy esetén annak sorszámát,
- a kamat- és beváltási feltételeket,
- a kiállítás helyét és napját,
- továbbá a kibocsátó aláírását.
A kibocsátó hitelintézetek letéti jegy által stabil forrásaikat tudják növelni. Kibocsájtásuk jobban kalkulálható forrást jelent számukra, mint a sima bankbetétek a hosszabb futamidő, és a lejárat előtti feltörés költségei miatt. Ezen előnyt magasabb kamatokkal is honorálják.
Érdemes megjegyezni, hogy letéti jegybe történő befektetés előtt érdemes összevetni a különféle hitelintézetek konstrukcióit, hiszen jelentős kamatkülönbségekkel találkozhatunk. Általánosságban azonban elmondható, hogy minél hosszabb a futamidő, annál magasabb kamatokat kínálnak az bankok. Ezen eszközök leggyakrabban fix kamatozással bírnak, melyet lejáratkor fizetnek.
A letéti jegy összehasonlítása a bankbetétekkel, illetve a kötvényekkel
A letéti jegyek a bankbetétekhez hasonlóan a bankban kerülnek lekötésre. Mindkét típusú eszközökre a bank fizet kamatot cserébe azért, hogy forrásként használja az ügyfél által befizetett összeget. A két konstrukció között különbség mutatkozik az értékesíthetőségükben. Amíg a letéti jegy értékpapírnak minősül, addig a bankbetét nem. Tehát amennyiben a lekötött pénzre lejárat előtt szükség lenne, akkor a letéti jegyek értékesíthetők másodpiacon. Ezzel szemben a bankbetéteknek több fajtája létezik, a látra szóló betétre elhelyezett összeg bármikor felvehető, a lekötött betét esetében viszont csak feltörési díj ellenében juthatnak az ügyfelek a befektetett pénzükhöz.
Kötvényekkel való összehasonlítás esetén elmondhatjuk, hogy mindkét befektetési lehetőség hitelviszonyt megtestesítő értékpapapírnak minősül. Mindkét esetben a lejárat végeztével juthatnak a befektetők az értékpapír névértékéhez. Fontos különbség azonban, hogy kötvényt bármilyen intézmény kibocsáthat, míg letéti jegy kibocsájtására kizárólag a hitelintézetek jogosultak.
Eltérés mutatkozik továbbá a biztosítottságukat tekintve. A kötvénybefektető maga viseli a hitelezett intézmény (vagy állam) nemfizetésének kockázatát, ezzel szemben a letéti jegy tulajdonosa a hitelezett bank nemfizetése esetén kárpótlásra kerül az Országos Betétbiztosítási Alap által. Természetesen a kockázattal arányosan általában a magasabb kockázatú kötvények kedvezőbb hozamokat nyújtanak, mint a letéti jegyek.
A letéti jegy előnyei
- Az Országos Betétbiztosítási Alap fedezetet nyújt a hitelintézet bedőlése esetén 100 ezer euró értékhatárig.
- Magasabb kamatot fizetnek, mint a bankbetétek.
- Értékpapír jellegéből kifolyólag eladható.
- Kiszámítható kockázatoktól és volatilitástól mentes befektetési lehetőség.
Milyen hátrányokkal rendelkezik?
- Lejárat előtt nem, vagy csak komoly büntetések megfizetése előtt van lehetőség feltörni a betétet.
- Az alacsonyabb kockázatnak megfelelően általában elmarad a letéti jegy által elérhető hozam a vállalati kötvények, illetve a részvények hozamától.