A LIBOR (London Interbank Officer Rate) a londoni bankközi piacon közzétett rövid távú bankközi hitelek kamatát reprezentáló mutató.
Értékét naponta számítják ki a bankok vélt vagy valós rövid távú forrásköltségek alapján és közzé teszik öt devizára és hét lejárati időre, így napi szinten 35 LIBOR mutató kerül publikálásra.
Az adatok forrását nagybankoktól szerzik be. A mutató fontos referenciaindexként szolgál, több hiteltermék kamatozását, illetve bizonyos országok állampapírjainak hozamait is a LIBOR értékéhez viszonyítva állapítják meg. A hiteltermékeken túlmenően hatással van a derivatív termékek vagy a swapok piacára is.
A mutató körüli manipulációs botrányok, és a jegybanki pénznyomtatás miatt alacsonyabb valós piaci tranzakciók következtében a 2023. június 30-val kivezetésre kerül a mutató használata.
LIBOR használata benchmarkként
A benchmark vagy referencia index viszonyítási alapként jelenik meg bizonyos befektetési alapok elért hozamának értékelésekor. A LIBOR benchmarkként történő használatának több előnye van. Egyrészt fontos kiemelni, hogy a pénzügyi központként szolgáló londoni bankközi piacon jelen lévő nagybankok egymás közötti forrásköltségeit figyeli. Ennek megfelelően a hozzá kapcsolt hitelezés és kamatozás reprezentatívnak tekinthető.
Másrészt a LIBOR mutatók éven belüli forrásoldali természetükből adódóan lekövetik a respektív devizák kamatkörnyezetének változásait. Amennyiben tehát a kamatszintek emelkednek, akkor a LIBOR mutató értéke is emelkedik. Tehát a hitelkamatok ehhez a mutatóhoz való kötése biztosítja a hitelezőnek, hogy a kamatszintek általános emelkedése esetén a nyújtott hitel kamatszintje is növekedni fog.
Meghatározása
Összesen 35 LIBOR mutatóról beszélhetünk, melyek öt deviza hat éven belüli, illetve egy éves lejáratra történő számításából jönnek ki. Az öt deviza az euró, a svájci frank, az angol font, a japán jen, illetve az amerikai dollár. Minden deviza esetében hét különböző futamidőre számolnak mutatót. A lejáratok között megtalálhatjuk az egynapost, az egyheteset, az egyhónapost, a kéthónapost, a háromhónapost, a félévest és az évest. Az adatszolgáltatásról a meghatározó londoni jelenléttel rendelkező nagybankok gondoskodnak. Hogy pontosan mely bankok tekinthetők mérvadónak az évente felülvizsgálatra kerül.
A LIBOR kalkulációhoz naponta még piacinyitás előtt begyűjtik az adatszolgáltatásban érintett bankoktól, hogy milyen kamatlábak mellett adnak kölcsön más hitelintézeteknek. A megadott kamatokat sorba rendezik, majd az alsó és a felső 25 százalékot kiveszik a mintából. Az ilyen formán szélsőértékektől tisztított minta adatait átlagolják és öt tizedes jegyre kerekítik. A folyamatot elvégzik mind az öt valutára, illetve azok mind a hét lejárati idejére.
A LIBOR botrány, illetve a mutató kivezetése
A mutató kapcsán 2012-ben jelentős csalásokra derült fény. A nagybankok hosszú időn keresztül összejátszottak és manipulálták a LIBOR mutató értékét. További súlyosbító körülménynek tűnt, hogy a botrány kirobbanása idején sorra buktak le különféle csalásaikkal, megtévesztéseikkel a nagybankok. A bizalom megrendülése következtében 2017-ben megfosztották a Brit Bankszövetséget a LIBOR számolásának lehetőségétől. Azóta a pénzügyminisztérium feladatának részét képezi a kiszámítása.
A változás azonban magában nem tűnt elégségesnek, így új elveken kívántak létrehozni referenciaindexeket, illetve határozat született a LIBOR kivezetéséről is. A kivezetés 2022-ben veszi kezdetét, majd 2023 júniusában zárul, mely után már nem várható a mutató publikálása.
A várakozások szerint nem egy konkrét mutató fogja felváltani a LIBORT, hanem több olyat mutató fog elterjedni, mint a TONAR, SOFR vagy a BSBY.