A likviditási kockázat annak az eseménynek a lehetősége, hogy egy gazdasági szereplő a fennálló kötelezettségeit vagy váratlan kiadásait tudja finanszírozni. Ez a helyzet általában akkor léphet fel, ha nem áll rendelkezésre megfelelő likvid, azaz készpénz jellegű eszköz az esedékes fizetési kötelezettség fedezésére.
Eszköz oldalon a likviditási kockázat diverzifikációs stratégiával csökkenthető. Minél több likvid eszközt tart magánál egy cég, annál kisebb a kockázat realizálásának valószínűsége. Ugyanakkor, sok esetben a túlzott védelem a gazdasági teljesítmény rovására megy, így a vállalatok általában az arany középutat keresik.
A likviditási kockázat forrás-oldali műveletekkel is csökkenthető, például a kötelezettségek korai teljesítésével. Minél kevesebb hitellel rendelkezik egy cég, annál kevésbé fenyegeti a likviditási kockázat.
A likviditási kockázat előfordulása
- Vállalatok: ha egy vállalat túlköltekezik vagy rosszul menedzseli eszköz-forrás állományát, akkor komoly kockázatnak teheti ki a működését. A likviditás mérésére számos mutató áll rendelkezésre, a likviditási ráta és a likviditási gyorsráta segíthet egy vállalat pénzügyi stabilitásának vizsgálatában. Operáció szerint specifikusabb mutatók például a likviditási fedezeti ráta és a hitel-betét arány, amelyeket banki szektorban használnak.
- Állam: Az államok esetében a probléma ugyanúgy felmerülhet, mint a vállalatoknál. Itt a végső kimenetel akár adósságspirálba süllyedés is lehet.
- Magánszemélyek: A likviditási kockázat akár a mi életünkben is előfordulhat. Például, ha a vagyonunk nagy részét nem likvid eszközökben tartjuk, váratlan nagyobb kiadások problémát okozhatnak.
Példa likviditási problémákra
A likviditási kockázat elégtelen felmérése vezetett a Lehman-Brothers befektetési bank csődjéhez, amely nagyban hozzájárult a 2008-as pénzügyi válsághoz.
Az ingatlanpiaci hitelkihelyezők és befektetési bankok nem mérték fel körültekintően az ügyfelek anyagi helyzetét. A kamatemelések hatására csökkent az ingatlanok iránti kereslet, ezzel az értékük is visszaesett. Azok közül, akik a magas törlesztőrészlet miatt eladni kényszerültek otthonaikat, sokan nem tudták a befolyt pénzből kifizetni a magas hitelösszegüket.
Minél inkább emelték az alapkamatot, annál drágább lett a hiteltörlesztés, így egyre nagyobb lett a kínálati nyomás. Mivel az ingatlan nem likvid eszköz, az eladás lassan zajlott, nagy veszteségekkel. A komoly értékvesztés lassan gyűrűződött be a vállalatok pénzügyi jelentéseibe, így nem tudatosult a kockázat a piacon.
A Lehman-Brothers nagy felvásárló volt a hitelkihelyezők piacán és még a figyelmeztető jelek ellenére se csökkentették a kitettségüket. Mikor súlyosbodott a válság, kénytelen volt leírni a behajthatatlan hiteltételeket. Tovább csökkentette a pénzügyi stabilitást a befektetők menekülése a rossz hírek hallatán, a csökkenő profit és tőke, a leírt vevőtartozások elvezettek a bank csődjéig.
A gyakran egymásra épülő bankrendszerben majdnem katasztrofális világválsághoz vezetett. A bank likviditási problémáját az adósok pénzügyi problémája okozta, gyakori volt az egymásnak hitelezés a bankrendszerben, így egy pénzügyi közvetítő likviditási problémája dominószerűen továbbterjedt a partnerekhez.
Összegző
A likviditási kockázat kulcsfontosságú pénzügyi kockázat, amely akkor jelentkezik, amikor egy szervezet (vállalat, intézmény vagy akár állam) nem képes időben és elfogadható feltételekkel készpénzt vagy likvid eszközt biztosítani meglévő kötelezettségeinek fedezésére. A kockázat kezelése tudatos pénzügyi tervezést, a források és eszközök összehangolását, stresszteszteket és likvid tartalékok fenntartását igényli. A Lehman Brothers esete jól szemlélteti, hogy a likviditási problémák egyéb strukturális hibákkal együtt végzetessé válhatnak. Ezért a likviditási kockázat felismerése és prudens kezelése elengedhetetlen eleme a stabil és fenntartható pénzügyi működésnek.
A díj mellett milyen tulajdonságok mentén különböztethetők meg a vagyonkezelési szolgáltatások? Olvassa el a témában készült cikkünket is!