Lízing

Lízing során a lízingbe vevő vagyontárgyakat vesz tartós használatba a lízingbe adótól meghatározott használati díj ellenében.

Lízing tárgya általában gépjármű, ingatlan, vagy egyéb magasabb értékű eszköz szokott lenni. Igénybe vevője lehet vállalkozás vagy magánszemély is. A lízingtárgyat az igénybe vevő jogosult használni, harmadik félnek a használati jogot az igénybe adó hozzájárulásával lehet megadni. 

Vállalatgazdaságtan szempontjából ez egy hasznos eszköz, hogy a vállalat mérsékelje forrásait és tőkéjét, elkerüljön felesleges beruházásokat. Lízingelt eszközök használata egy egyszeri nagy beruházást helyettesít és adóelőnyökkel is járhat. A kereskedelmi bankok számára is egyre fontosabb nem csak a nagy, stabil vállalatok hitelezése, de a kis- és középvállalkozásokkal kötött ügyletek is. Mivel ezek a cégek nagyobb kockázatot hordoznak és kevesebb belső forrással rendelkeznek eszközeik fejlesztésre, a lízing egy optimális megoldás lehet mindkét fél számára.

Lízing kialakulásának története

A konstrukció nagyon hosszú múltra tekint vissza, már Hammurapi törvényoszlopán is szerepelt. Mai formáját a második világháború után nyerte el az Amerikai Egyesült Államokban. A második világháború után a technológia gyors fejlődésnek indult, ami megkövetelte a modernebb berendezéseket, ám a vállalatok sokszor forráshiánnyal küzdöttek. A lízing egy jó megoldásnak tűnt a problémára. Az USA után Európában is elterjedt a lízing. Magyarországon az 1970-es években jelent meg, először abból a célból, hogy vállalatok a nem használt eszközeiket bérbe adhassák.

Kik az ügylet szereplői?

A lízingnek alapvetően három szereplője van. A szállító biztosítja a lízingbe adó számára az eszközt, aki lehet egyszerre az eszköz gyártója is. A lízingbe adó megvásárolja az eszközt a szállítótól és tartós bérletbe adja azt. A lízingbe vevő lízingdíj fejében bérletbe veszi az eszközt.

Jármű lízing

Magánszemélyek legtöbbször járművek esetében találkoznak lízing konstrukciókkal. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen plusz előnye van az autóvásárlásnak lízing szolgáltatáson keresztül? Sokáig a lízingek kedvezőbb kamatjai jelentették azt a pluszt, ami miatt sokan inkább így és nem más hitelből finanszírozták jármű vásárlásukat. Manapság ugyanakkor a lízingek és a személyi kölcsönök kamata között a különbség meglehetősen összeszűkült, így nem nyomós érv már a kedvezőbb kamatozás.

A lízing ellen szól továbbá, hogy egy általános személyi kölcsönnel szemben sokkal kötötteb a szabályozása. 

Milyen típusai léteznek?

Megkülönböztetünk pénzügyi, finanszírozási lízinget és operatív, működési lízinget. A pénzügyi lízing esetében a lízingelt eszköz a lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, ő írja le az amortizációt és a futamidő lejárata után az eszköz is a tulajdonában marad. Rendszerint ezek olyan speciális eszközök, amiket nem is igazán lehetne más helyen felhasználni. Leginkább ez a forma egy hosszú lejáratú eszközbeszerzési hitelhez hasonlítható. Az operatív, működési lízing esetén az eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel, ő írja le az amortizációt, illetve a futamidő lejárata után hozzá kerül vissza. Ez a forma inkább egy bérleti szerződésre hasonlít.

Beszélhetünk továbbá zárt és nyílt végű lízingről. Zárt lízing esetén a szükséges önerő befizetését követően a havi törlesztőrészlet megfizetése után az eszköz használatba vehető, illetve a futamidő végén az eszköz automatikusan az igénybe vevő tulajdonába kerül. Nyílt végű lízing esetén a futamidő végén nem kötelező az eszköz megvásárlása az igénybe vevő által. Különbség még a két típus között az áfa elszámolása és leírhatósága.

Direkt, közvetlen lízing esetén kétszereplős ügyletről beszélünk a szállító és a lízingbe adó ugyanaz a személy. Indirekt, közvetett lízing esetén a lízingbe adó és a szállító személye egymástól elkülönül.

Visszlízing esetén a szállító és a lízingbe vevő személye megegyezik, vagyis a szállító eladja az eszközt a lízingbe adónak, majd azonnal lízingbe is veszi azt. Ezáltal a szállító plusz forráshoz jut és az eszköz tulajdonjogával is rendelkezik. Ilyenkor a lízingbe adók általában plusz fedezetet is kérnek.

Allízingről akkor beszélünk, ha a lízingbe vevő az eszközt tovább adja lízingbe egy harmadik félnek.