M&A

Az  M&A kifejezés az angol Mergers és Acquisitions szavak rövidítése, ami vállalatok között végbemenő olyan pénzügyi, konszolidációt segítő tranzakciókra utal, mint az összeolvadás, egyesülés, fúzió vagy felvásárlás.

Az M&A jelentése

A kifejezést gyakran használják tanácsadó és pénzügyi vállalatok azon tevékenységeire, részlegeire is, amelyekkel az ügyfeleket támogatják a tranzakciók során. Az M&A tevékenység mögött az a várakozás húzódik meg, hogy két vállalat egyéni értékeinek összege külön-külön alacsonyabb, mint együttes értékük, illetve a tranzakció hatására olyan szinergiák alakulhatnak ki, amelyek hozzáadott értéket teremtenek vagy költséget csökkentenek.

Az M&A tranzakciók okai

A vállalatok számos okból hajtanak végre összeolvadásokat és felvásárlásokat. Bizonyos szektorokban például a vállalatok már csak úgy tudnak tovább növekedni és növelni a piaci részedésük, hogy felvásárolják a versenytársakat. Ezen felül még a következő okok állnak az M&A tranzakciók mögött:

  • Méretgazdaságosság
  • Komplementer erőforrások
  • Vertkális integráció
  • Szinergiák
  • Felesleges pénzeszközök
  • Hatékonyságnövelés

Az M&A tranzakciók típusai

Az M&A tranzakciókat gyakran nevezik fúziónak is, amik két vállalat között mennek végbe. A következő fúziós formákat különböztethetjük meg:

  • Összeolvadás
  • Felvásárlás
  • Eszközfelvásáslás
  • Ajánlattétel
  • Menedzsment kivásárlás (MBO)

Összeolvadás

Összeolvadásról akkor beszélhetünk, mikor két vagy több vállalat vezetése és tulajdonosi köre úgy dönt, hogy egyesülnek. Ebben az esetben a fúzióban résztvevő vállalatok megszűnnek, mint önálló jogi személy, és egy új jogi személy kerül létrehozásra az egyesült vállalatokból. Az összeolvadások jellemzően tulajdonosi jóváhagyásokon alapszanak és céljuk a vállalatok közötti szinergiák megteremtése. Hiszen többek között ez az M&A tevékenység is alkalmas arra, hogy olyan működési folyamatokat aknázzanak ki, amire egyénileg nem lennének képesek.

Felvásárlás

Felvásárlás esetén a kezdeményező cég tulajdonába kerül a másik vállalat. A felvásárlásnak két típusát lehet megkülönböztetni. Az egyik során a felvásárolt vállalat megszűnik és bele olvad a felvásárló vállalatba. A másik során a felvásárolt vállalat megmarad önálló jogi személyként, viszont a felvásárló vállalat gyakorolja tovább a tulajdonosi jogokat.

Eszközfelvásárlás során egy vállalat közvetlenül felvásárolja egy másik cég eszközeit. Az ilyen típusú felvásárlások többnyire csőd közeli vagy már csődbe ment cégek körében szoktak történni, mivel esetükben fontos a vállalati vagyon minél gyorsabb készpénzé tétele.

Ajánlattétel

Az ajánlattétel egy speciális M&A megközelítés, amely során az egyik vállalat ajánlatot tesz egy másik, tőzsdére bevezetett vállalat részvényeinek a piaci árfolyamtól eltérő áron történő megvásárlására. Az ajánlatokat a felvásárolandó vállalat tulajdonosainak kell elfogadnia vagy elutasítania.

Menedzsment kivásárlás

A menedzsment kivásárlás során az adott vállalat vezetése hajt végre egy akvizíciót, amivel megszerzik az irányítás átvételéhez szükséges tulajdoni hányadot. Az MBO-k során jellemzően a nagyvállalatok szinte önálló divízióit szokták kivásárolni a vezetők, így szerezve nagyobb kontrollt a vállalat irányításában. Az MBO-k másik célja a tulajdonjogok magánkézbe szervezése és a vállalatok kivezetése a tőzsdéről. Ezáltal a zártkörűen működő társaság számos tehertől megszabadulhat, amikkel a tőzsdei jelenlét jár, így rendbe tudják tenni a cég működését és később magasabb értékeltség mellett akár visszatérhetnek a tőzsdére.

Horizontális és vertikális M&A

A fúzióban résztvevő vállalatok piaci szerepétől függően megkülönböztethető horizontális, vertikális és konglomerátum típusú egyesülés vagy felvásárlás. A horizontális fúzió során során a tranzakcióban résztvevő vállalatok azonos piaci szegmensben és az ellátási lánc azonos szintjén működnek, vagyis egymás versenytársai.

A vertikális fúzió során az ellátási lánc különböző szintjein működő vállalatok egyesülnek egymással. Vertikális fúziónak tekinthető, ha egy vállalat felvásárolja a beszállítóját, akitől az alapanyagot veszi. Konglomerátumba azok a vállalatok kerülnek, akik egymástól különböző piacokon folytatnak eltérő tevékenységet. Utóbbit legtöbbször a vállalat tevékenységének diverzifikálása motiválja, azonban számos kudarcba fulladt M&A tevékenységet folytató „birodalomépítő” tőkepiaci vállalat története is ismert.