Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank egyedülálló pénzügyi intézményként van jelen a magyar gazdaságában, ahol a készpénz előállításáért, a jegybankpénz mennyiségének szabályozásáért, bankközi fizetésekért, és a pénzügyi intézmények felügyeletéért felel.

Az MNB élén a köztársasági elnök által kinevezett jegybankelnök áll hatéves mandátummal. Az elnök alatt két alelnöke áll, szintén hatéves megbízási idővel. A magyar jegybank 1924 óta létezik részvénytársasági formában, első elnöke pedig Popovics Sándor volt.

A Magyar Nemzeti Bank feladatai

Az MNB érdeke és kötelezettsége, hogy más állami intézményekkel közösen a hazai pénzügyi rendszer stabilitását fenntartsa és erősítse. Tevékenységét és szerepét a Jegybanktörvény, valamint a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank együttműködését szabályozó jogszabályok írják le.

Az MNB számos feladatot lát el Magyarország gazdaságában, ebből a jegybanki alapkamat megállapítását, a pénzkibocsátást és a hitelállomány figyelemmel kísérését tárgyaljuk részletesebben, de ezen kívül is vannak további kötelezettségei és jogai.

Jegybanki alapkamat megállapítása és árfolyamjegyzés

A Magyar Nemzeti Bank által megállapított alapkamat irányadó kamatként szolgál a bankközi piacon. Mértékéről az úgynevezett Monetáris Tanács dönt. Az alapkamat mértékét az MNB elnöke rendeletben közli. Magyarországon a jegybanki alapkamat az a kamatláb, amelyet az MNB fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett kéthetes kötvények után.

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás, amire az alapkamat mértéke is hatással van. Az MNB magas infláció esetén az alapkamat emelésével lehet képes lassítani az inflációt, míg defláció esetén jellemzően az alapkamat csökkentésével igyekszik stimulálni a gazdaságot az intézmény.

Amellett, hogy az alapkamatról határoz, az MNB felel a mindenkori Kormánnyal közösen a deviza-forint árfolyamok jegyzéséért és nyilvánosságra hozásáért. Az árfolyamrendszerhez fűződő változások az MNB árstabilitással kapcsolatos célkitűzésével összhangban történnek.

Pénzkibocsátás a Magyar Nemzeti Bank által

A mai, modern gazdaságok döntő többségében a nemzeti bank a felelős a monetáris politikáért és a kereskedelmi bankok szabályozásáért. A legfontosabb különbség egy kereskedelmi bankhoz képest a kész- és jegybankpénz kibocsátás legális monopóliuma.

Magyarországon kizárólag a Magyar Nemzeti Bank jogosult a magyar forint bankjegyek és érmék kibocsátására és bevonására, amelyről az elnöke szintén rendeletben határoz.

A gazdaságban lévő pénzmennyiség meghatározó a gazdaságra nézve. Ha a gazdasági növekedést meghaladja a pénzmennyiség növekedése, akkor annak vásárlóereje romlik, így a jegybankok ennek figyelembevétele mellett döntenek a pénzmennyiség növelésének mértékéről.

A hitelkínálat figyelemmel kísérése

Ahhoz, hogy a hitelpiacon ne alakuljon ki rendszerszintű gyengeség vagy kockázat, az MNB figyelemmel kísér minden fontosabb hitelezési aktivitást Magyarországon, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozásoknak az Európai Unió másik tagállamában vagy harmadik országban végzett hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységét.

Az MNB egyik fő feladata a pénzügyi stabilitás fenntartása, illetve a pénzügyi rendszert érő sokkok tompítása, kezelése. Az aktuális gazdasági helyzet felmérése érdekében a jegybank rendszeres elemzéseket készít a hazai és a makrogazdasági környezetről és a pénzügyi infrastruktúra működéséről.