Marshall kereszt

A Marshall kereszt egy a mikroökonómiában használt, keresletet és kínálatot közös koordinátarendszerben megjelenítő ábra, ahol a tengelyek egy termék árát és az adott termék kínált és keresett mennyiségét jelentik.

A Marshall kereszt Alfred Marshall-ról kapta a nevét, aki először ábrázolta a keresleti és kínálati függvények viszonyát. Ha a kereslet nő, akkor a kínálat csökken. Fordított esetben pedig a kereslet csökkenése a kínálat növekedéséhez vezet. A Marshall keresztről leolvashatók az olyan piaci helyzetek, mint a túlkereslet, túlkínálat és az egyensúlyi pont is.

A Marshall kereszt értelmezése

A koordináta rendszer vízszintes tengelyén az adott fogyasztási cikk mennyisége szerepel, a függőleges tengelyen az adott cikk ára. Tökéletes piac esetén külső tényezők nem befolyásolhatják a keresletet és a kínálatot. Így a keresleti függvény (D) egy szigorúan monoton csökkenő függvény, vagyis az árak csökkenésével a piaci szereplők kereslete megnő egy termék iránt. Ennek oka könnyen érthető, hiszen alacsonyabb árak mellett hajlandók többet fogyasztani a vásárlók. A kínálati függvény (S) pedig egy szigorúan monoton növekvő függvény. Az árak növekedése mellett ugyanis a kínált mennyiségek is nőnek. A vállalat számára megéri több terméket előállítani, ha azért cserébe magasabb összeget tud elkérni.

Marshall kereszt

Egyensúlyi pont

A két görbe metszéspontja jelenti az egyensúlyi pontot, ahol az egyensúlyi ár mellett a fogyasztók pontosan annyi terméket keresnek (illetve vásárolnak), ahányat a vállalatok előállítanak. Így nincs áruhiány, vagyis túlkereslet és nincs árutöbblet, vagyis túlkínálat sem.

Túlkereslet akkor alakul ki, amikor a fogyasztási cikk ára az egyensúlyi ár alá esik és a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget. Túlkereslet esetén az árak növekedése figyelhető meg, ami a kínált mennyiség növekedéséhez vezet, így az árak közelíteni kezdenek az egyensúlyi ponthoz

Túlkínálat akkor alakul ki, amikor a termék ára az egyensúlyi ár felett van. Ilyenkor a termék iránti kereslet csökken, mivel magasabb árak mellett a fogyasztók kevesebbet fogyasztanak, viszont a kínálat magas szinten marad. Túlkínálat esetén általában az árak csökkenése figyelhető meg, így a keresett mennyiség növekedhet.