Mérleg

A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely a vállalkozások vagyonának, vagyis eszközeinek az összegzését, illetve ezen eszközök finanszírozási forrásait mutatja be egy adott időpontra, a fordulónapra vonatkozóan.

Fundamentális elemzés során gyakran használt adatforrás, illetve a benne található információk számos fundamentális pénzügyi mutató alapjai.

Mire használható ez a pénzügyi kimtatás?

A vállalatok minden üzleti év végén a könyvvezetésük alapján kötelesek közzé tenni a mérlegüket az éves beszámoló részeként a törvényben meghatározott formában. Az Európai Unióban a tőzsdén jegyzett vállatok negyedévente kötelesek elkészíteni a mérlegeiket az IFRS könyvviteli szabályok szerint. Az USA-ban pedig az US GAAP szabályok az irányadóak. Habár vannak részletekbe menő eltérések, a két irányelv közel azonos követelményeket ír elő. Ez elősegíti a vállalkozások mérlegének sztandardizált elemzését és összehasonlítását.

A mérlegnek két része van. Az egyik oldalan a vállalkozás tulajdonában lévő eszközök szerepelnek. Az eszközökön belül külön kategóriába soroljuk a kevésbé likvid befektetett eszközöket (például az ingatlanokat és a gyártósorokat) és a jóval likvidebb forgóeszközöket (például a készleteket és a készpénzt).

A mérleg másik oldalán a források szerepelnek. A forrás oldalon megkülönböztetünk saját tőkét, ami a vállalkozás tulajdonosaitól származó forrásokat összegzi, és kötelezettségeket, ami pedig az idegen felektől (például hitelezőktől vagy szállítóktól) származó forrásokat tartalmazza.

Mindezekből következik, hogy a két oldal megegyezik egymással, ugyanis egy vállalkozás pontosan annyi eszközzel tud rendelkezni, mint amennyire elegendő forrást tudott bevonni.

A mérleg előnyei

A mérleg standardizált formában összegzi a vállalatok vagyonát és azok forrásait, így közös alapot teremt a vállalatok értékelésére és összehasonlítására.

A mérlegek rendszeresen publikálására kerülnek a vállalatok által így lehetővé téve a vállalatok működésének rendszeres elemzését, akár többéves időtávon is.

Számos fundamentális pénzügyi mutató (likviditási, hatékonysági, jövedelmezőségi, adósság) kiszámításához szolgáltatnak adatot a mérleg sorai. A befektetők és elemzők ezeket az adatokat felhasználják a vállatok és azok részvényárfolyamainak értékelése során.

A mérleg hátrányai

Önmagában nem nyújt elég információt egy vállalat teljes körű értékeléséhez. Csak egy adott pillanatról mutat képet, ami megnehezíti a vállalati folyamatok és fordulónapok között történt változások elemzését. A hiányosságai miatt a fundamentális elemzők a mérleget az eredménykimutatással és a cash flow kimutatással, illetve egyéb magyarázó kimutatásokkal együtt vizsgálják. A vállatok ezeket az adatokat szintén közzé teszik vagy tehetik a beszámolójukban.

A belőle származtatott mutatószámok nem minden esetben használhatók vállalatok összehasonlítására. Például egy szolgáltatást nyújtó vállalat értelemszerűen nem rendelkezik készletekkel, így nem szolgálna releváns információval egy termelő vállalattal történő összehasonlítása az eszközforgási mutatók mentén. A különböző iparágban és szektorokban tevékenykedő vállatok összehasonlításához szintén szükség van a vállalati beszámoló többi elemének a vizsgálatára is.