A MIFID egy, az Európai Unió által létrehozott és a tagországok által alkalmazott jogszabályi keret, melynek célja a régió pénzügyi piacainak szabályozása, az átláthatóság növelése és a befektetők védelme.
2007-ben lépett hatályba, 2018-ban pedig MiFID II néven lett újragondolva.
MiFID elfogadása
A MIFID mozaik szó jelentése Markets in Financial Instruments Directive, magyarul pénzügyi eszközök piacairól szóló szabályok. Az Európai Unió alkotta meg 2004-ben, ám több tagországban csak 2007. november 1-én lépett hatályba. Magyarországon az országgyűlés 2007. november 19-én fogadta el. A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII: törvény december 1-én lépett hatályba. 2018-ban reagálva a változásokra MiFID II néven újradefiniálták a rendelkezéseket. Az új verzió szükségességében szerepet játszottak a 2008-as válság tükrében felismert tapasztalatok, hisz a rendelkezések első felvonása egy évvel a válság előtt került bevezetésre.
Milyen céllal jött létre a szabályozás?
A MiFID rendelkezések céljai között a következő pontok szerepeltek:
- Kereskedelem előtti és utáni átláthatóság növelése az EU-s pénzügyi piacokon, különös fókusszal a tőzsdepiacra
- EU-n belül működő vállalkozások egységes szabályozása
- Pénzügyi vállalkozások által követendő normák kitűzése
- Az EU összes tagországára kiterjedő közös szabályozási és beszámolási normák meghatározása
- Fókuszban az ügyfelek, a befektetők védelme
A MiFID hiányosságai és kihívásai
Mivel a rezsim a 2008-as válság előtt került bevezetésre, a válság tükrében bizonyos dologra nem tért ki kellő mértékben. Emellett kérdéses volt az EU-n kívüli országok és intézményeik szabályozása is. A MiFID ennek a kérdéskörnek a megvitatását és eldöntését a tagországokra hagyta. Ám ez egyenlőtlenségeket szült a szabályozói környezetben, és az EU-n kívüli országok és intézmények versenyelőnyhöz juthattak ezáltal. A MiFID II mindkét kérdéses pontra reagált.
Hiányossága volt továbbá az első verziónak, hogy elsősorban a tőzsdére és a részvényekre összpontosított, így egyéb ügyleteket, piacokat és kereskedési formákat nem szabályozott kellő mértékben. A tőzsdén kívüli ügyletek során a tőzsde szabályozásától mentesen kereskedik a két fél. Így ezekre az ügyletekre sokkal kevesebb szabályozás volt érvényben és az átláthatóságuk is alacsony volt. A MiFID II és társszabályozásai (például a MiFIR) ezekre a hiányosságokra is reagáltak.
A MiFID ügyfeleket érintő előírásai
Az intézmények kötelezőek az ügyfeleket a következő három csoport közül valamelyikébe besorolni mielőtt szolgáltatást nyújtanának számukra:
- Lakossági ügyfél
- Szakmai ügyfél
- Elfogadható partner
A kategorizálás célja, hogy azok tükrözzék az egyes ügyféltípusokra jellemző sajátosságokat, úgy, mint tájékozottsági, pénzügyi ismereteik szintje, különböző kockázati szintek, igényelt védelmi szint. Az elfogadható partnerek kapják a legkevesebb, a lakossági ügyfelek a legnagyobb védelmet. Ezeknek megfelelően a különböző kategóriájú ügyfeleknek különböző mennyiségű információt kötelesek nyújtani a pénzügyi szolgáltatók.