A minimálbér a törvényileg meghatározott legalacsonyabb bér, amit a munkáltató a munkavállalónak fizethet. A minimálbért köteles megkapni minden legálisan dolgozó, bejelentett munkavállaló.
Célja, hogy védje a munkavállalókat a vállalati erőfölénnyel szemben. Túl magas összeg azonban káros is lehet, mert versenyképtelenné teheti a kisvállalatokat és elbocsájtásokhoz vezethet, ami növeli a munkanélküliséget.
A minimálbér a kormány által rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér összege, melyet szakképzést nem igénylő munkakör betöltése esetén a munkáltatónak kötelező megfizetnie munkavállalója felé. Nem összekeverendő a szintén kormány által meghatározott garantált bérminimummal, mely a szakképzést igénylő munkakörök mindenkori legkisebb kötelező munkabérének összege. A kormány a mindenkori garantált bérminimum és minimálbér bruttó összegét határozza meg. A meghatározott bruttó összeg, illetve a munkaadót és munkavállalót terhelő járulékok függvényében kerül meghatározásra a bérminimum és minimálbér nettó összege és munkáltatói terhe.
Minimálbér 2023
2023-ban a bruttó minimálbér 232.000 forintra emelkedett. A munkaórák számával arányban a 6, illetve 4 órás munkáért járó bruttó összege 174.000 és 116.000 forintban lett meghatározva. A nettó összege a bruttó összeg közel kétharmadával egyenlő. A minimálbér járulékai a bruttó összeg egyharmadában kerültek megállapításra.
Az alábbi tábla részletes lebontást ad a munkabér terheiről és a pontos összegekről.
Header | 8 óra | 6 óra | 4 óra | Százalékos lebontás (Bruttó bér = 100 %) |
|---|---|---|---|---|
Összes bérköltség | 262.160 Ft | 196.620 Ft | 131.080 Ft | 113% |
Munkáltatói terhek | 30.160 Ft | 22.620 Ft | 15.080 Ft | 13% |
Bruttó minimálbér | 232.000 Ft | 174.000 Ft | 116.000 Ft | 100% |
Munkavállalói terhek | 77.720 Ft | 58.290 Ft | 38.860 Ft | 33,5% |
Nettó minimálbér | 154.280 Ft | 115.710 Ft | 77.140 Ft | 66,5% |
Fontos megemlíteni, hogy a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt és a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően megszerzett munkavégzésből származó jövedelmek után a 25 éven aluli fiatalok SZJA mentességet élveznek.
Nettó minimálbér
Mennyi adót kell befizetni a bérből származó jövedelem után? Milyen adókedvezményekkel csökkenthető ez az összeg? Olvassa el a bruttó és a nettó különbségéről szóló cikkünket is!
Garantált bérminimum
A jogszabályok értelmében a garantált bérminimumra jogosultsághoz két feltételnek kell egyszerre teljesülnie.
- Az első feltétel, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú végzettséggel, vagy középfokú szakképzettséggel.
- A második feltétel, hogy ez a középfokú szakképzettség a munkakör betöltésének a feltétele legyen.
Így például hiába van valakinek egyetemi végzettsége, mosogató munkakörben nem jár neki a garantált bérminimum.
A bérminimum 2023. évre teljes munkaidő esetében 296 400 forintban lett meghatározva. A garantált minimálbér összegéhez hasonlóan a bérminimum összege is a munkaórák számával arányosan került meghatározásra, így a 6, illetve 4 órás munkanapok után járó legkisebb összeg 222 300 és 148 200 forint. A munkáltatói terhek, illetve a munkavállaló által befizetett járulékok szintén összhangban vannak a minimálbérnél maghatározott arányokkal.
Így a garantált bérminimum közel 30 százalékos prémiumot jelent a minimálbérhez képest.
Header | 8 óra | 6 óra | 4 óra | Százalékos lebontás (Bruttó bér = 100 %) |
|---|---|---|---|---|
Összes bérköltség | 334.93200 Ft | 251.199 Ft | 167.466 Ft | 113% |
Munkáltatói terhek | 38.532 Ft | 28.899 Ft | 19.266 Ft | 13% |
Bruttó minimálbér | 296.400 Ft | 222.300 Ft | 148.200 Ft | 100% |
Munkavállalói terhek | 99.294 Ft | 74.471 Ft | 49.647 Ft | 33,5% |
Nettó minimálbér | 197.106 Ft | 147.830 Ft | 98.553 Ft | 66,5% |
Minimálbér fajtái
A köznyelv többfajta minimálbért tart számon, azonban a valóságban csak minimálbér és garantált bérminimum létezik. Előbbi 2023-ben bruttó 232.000 forint, utóbbi pedig 296.400 forintra emelkedett.
Szakmunkás minimálbér
A fogalom csak a köznyelvben létezik, valójában ez a garantált bérminimum. 2023-ban a garantált bérminimum bruttó 296.400 forint, amit minden középfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállaló meg kell kapjon, amennyiben a munkája megköveteli a szakmunkás képzést. Ha csak alapfokú végzettség szükséges a munkájához, akkor hiába van szakmunkás képzettsége, nem jogosult a garantált bérminimumra és csak minimálbért fog kapni az alkalmazott.
Diplomás minimálbér
A felsőoktatási diplomával rendelkező munkavállalók szintén jogosultak a garantált bérminimumra.
4 órás minimálbér
Napi 4 órában, tehát heti 20 órában dolgozó munkavállalók számára bruttó 148.200 forint.
6 órás minimálbér
Napi 6 órában, azaz heti 30 órában dolgozó munkavállalóknak bruttó 222.300 forint.
Minimálbér előnyei
- Csökkenti a bérkülönbségeket
- Csökkenti a vállalati erőfölényt az alkalmazottakkal szemben
- Ösztönzően hat a munkanélküliekre
- Segíti a költségvetési tervezést a kisvállalkozások számára
- Növeli az adóbevételeket
Minimálbér hátrányai
- Emeli a javak és szolgáltatások árát
- Extrán bünteti azokat a cégeket, melyek munkaerőintenzív iparágban dolgoznak
- Növeli a munka kiszervezést olyan országokba, ahol alacsonyabb a munkaerőköltség
- Rontja a vállalatok versenyképességét azáltal, hogy emeli a munkaerő költségeit
- Negatív gazdasági környezetben ösztönzi a létszám leépítését
Munkáltatót terhelő járulékok
Nem csak a munkavállaló fizet adót a bruttó keresete után, hanem a munkáltató is. A munkáltató szociális hozzájárulási adót fizet az alkalmazottai után, melynek összköltsége a munkavállaló bruttó keresetének a 13 százaléka.
Szociális hozzájárulási adó
A 13 százalékos SZOCHO, a munkáltató által fizetendő a munkavállaló bruttó keresete után. Ennek csökkentéséből közvetlenül nem a munkavállaló, hanem a munkáltató profitál azáltal, hogy csökkenti a foglalkoztatás költségét.
Szakképzési hozzájárulás
A 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást szintén a munkáltató fizette be 2022 előtt az alkalmazott bruttó keresete után, azonban ez az adó az idei évtől megszüntetésre került.
A minimálbér szerepe
A havi munkából származó bevételen túl egy sor egyéb munkaerőpiaci kompenzáció és állami ellátás meghatározásánál is szerepet játszik.
A Cafeteria juttatásokon belül, kultúra és sport utalvány maximálisan adható éves összege a minimálbér összegében, míg az ajándék utalványok esetében a maximálisan adható összeg a 10 százalékban lett meghatározva.
A munkanélküli segély összegének alapja az igénylést megelőző négy negyedév befizetett munkaerőpiaci-járulék átlagos havi összege. A folyósítás összege az alap 60 százalékával egyenértékű, de nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi összegét. Amennyiben nincs igazolható munkaviszonya a segély kérvényezőjének a legutolsó négy negyedévben, úgy a minimálbér 130 százaléka képezi a segély alapját.
A GYED legmagasabb igényelhető összege nem haladhatja meg az aktuális minimálbér 140 százalékát. Felsőfokú alap-, szak- vagy továbbképzésben résztvevők számára a felső plafon a minimálbérnek a 70 százalékában lett megállapítva. Mester-, osztatlan, illetve doktori képzésben a mindenkori bérminimum 70 százaléka a legmagasabb kiutalható összeg.
KATA-s adózási forma esetén a leendő nyugdíj összegének meghatározása szintén ehhez kötött. A szolgálati idő számításánál csak az számít teljes évnek, ahol keresetünk elérte az adott évi minimálbér összegét. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy a szolgálati idő a kerestünk és a mindenkori minimálbér arányában kerül meghatározásra.
Lakhatási támogatás nyújtása esetén a munkaadó a minimálbér maximum 60 százalékának megfelelő támogatást adhat. Ezen felül csak az jogosult lakhatási támogatásra, akinek havi bruttó jövedelme nem haladja meg a minimálbér háromszorosát.