Monopólium esetén egy iparágban a piaci kínálat jelentős részét egyetlen vállalat termeli meg. Az általa kínált terméknek nincs versenytársa, így szinte az összes fogyasztó tőle vásárol.
Monopólium jelentése
Monopóliumként a vállalat piaci részesedéséből kifolyólag rendkívüli befolyással bírhat az árakra. A monopólium lehet eladói és vevői oldalon is. Kivételes esetben az is előfordulhat, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalon egyetlen vállalat van, ez a biletarális monopólium.
A monopólium jellemzően ármeghatározó piaci szereplő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármekkora árat megállapíthat, alkalmazkodnia kell a piaci keresleti függvényhez. A termékének helyettesítője nincs, azaz a piacon nem található olyan termék, amellyel ugyanolyan módon lehet kielégíteni az igényeket. A monopolizált piacra nehéz a belépés és költséges a kilépés. Az olyan piacokon, ahol monopólium alakult ki, általában a megszüntetése sem akadálymentes.
Monopólium kialakulása
A monopólium kialakulásának több oka lehet, többnyire a piacra való belépést gátolja valamilyen feltétel, aminek köszönhetően nem jelennek meg új versenytársak.
Az egyik ilyen gát lehet az optimális üzemméret nagysága. Ha az adott terméket egy-egy vállalatnak a teljes piaci kereslethez képest kis mennyiségben éri meg előállítani, akkor verseny fog kialakulni. Amennyiben viszont az optimális üzemmérettel a teljes kereslet kielégíthető, monopólium fog kialakulni. Az így kialakult monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük. A természetes monopóliumok általában valamilyen hálózathoz köthető, vagy magas fix költségű terméket vagy szolgáltatást nyújtanak. Példaként megemlíthetők a vasút, vagy távközlési hálózatok, de a természetes monopóliumok közé tartoznak a közösségi média oldalak is.
Az induláshoz szükséges beruházás költségessége is meghatározó oka lehet egy monopólium kialakulásának. Bizonyos termékek termelése csak engedély (például szabadalmak, licencek) alapján történhet. Ha az engedélyt egyetlen vállalat szerzi meg, akkor monopólium alakul ki. Ellenőrzési monopólium is kialakulhat bizonyos nyersanyagforrások felett, például különböző bányakoncessziók esetében.
Állami piacszabályozás keretében szintén kialakulhat monopólium. Magyarországon bizonyos iparágakat csak fokozatosan nyitnak meg a különböző szereplők előtt. Sokáig nem volt lehetőség a belépésre például a vezetékes telefonszolgáltatás piacára. Ebbe a kategóriába sorolható a behozatali tilalom is, mely a belföldi vállalatok számára teremt monopóliumot.
Keresleti függvény
A monopólium kínálata a teljes piaci kereslettel áll szemben, amit egy negatív meredekségű függvénnyel írhatunk le. Minél nagyobb mennyiségű terméket akar eladni a monopolista vállalat, annál alacsonyabb árat kell meghatároznia. A vállalat olyan áron értékesíti termékeit, amely meghaladja az előállítás költségét, így a vállalat gazdasági profitra tesz szert. Monopólium esetében a fogyasztói többlet csökken a termelői többlet javára.
Monopolista profitnövelési technikái
Bár a monopolista vállalat alapesetben is több profitot realizál egy versengő piacon jelenlevőnél, több különböző módszer létezik a profit további növelésre. A monopolista megteheti, hogy a terméket a vevői számára különböző árakon kínálja. Ezt a jelenséget hívjuk árdiszkriminációnak. Árdiszkrimináció esetén fontos, hogy a különböző fogyasztói csoportok jól elkülöníthetőek legyenek és ne tudják egymás között újra értékesíteni az adott terméket, vagy szolgáltatást. Erre lehet példa egy múzeum, ami a diákok számára olcsóbban adja a jegyet, mint a többi fogyasztója számára.
Egy másik módszer, az árukapcsolás lényege, hogy egy vállalat az általa előállított javakat kötegekben árusítja. A fogyasztó egy olyan terméket, amelynek relatíve rugalmas a kínálata, csak egy olyannal összekapcsolva vehet meg, amellyel szemben a kereslet rugalmatlan. Így a rugalmas kínálattal (vagy kereslettel) rendelkező termék piacán sem alakulhat ki érdemi árverseny. A szoftvercsomagok tipikus példák az árukapcsolásra. Az irodai csomagokat egyben lehet megvásárolni, noha a legtöbb felhasználó csak szövegszerkesztőt szeretne vásárolni. Ezt a technikát sem csak monopolhelyzetben lévő vállalatok alkalmazzák.
A kétrészes árképzés is egyfajta módszer a profitnövelésre. Bizonyos javak valamilyen külső körülmény miatt vagy természetüknél fogva együtt kerülnek eladásra, mint például a vidámparkok egyes szolgáltatásai. Ilyenkor felmerülhet az a kérdés, hogy az eladó a javak vásárlásáért külön-külön, vagy pedig együttesen kérjen ellenszolgáltatást, illetve, ha mind a két alkalommal kér (tehát például a vidámpark bejáratánál és az egyes játékoknál is), akkor milyen arányban ossza meg a szolgáltatások árát. Megállapítható, hogy a monopolista akkor tudja a legnagyobb profitot elérni, ha az egyes szolgáltatásokért a keresleti és a határköltséggörbe metszéspontjához tartozó (vagyis a versenyzői) árat kéri, „a bejáratnál” pedig azt a fogyasztói többletet, tehát amit a szolgáltatások vásárlói még hajlandóak pluszban megfizetni.
Monopólium megítélése
A monopólium a közgazdászok „ősellenségének” számít, mivel a szabad piaci versenyt gátolja. Ennek eredményeképpen elszántan küzdenek a nem természetes monopóliumok kialakulása, kialakítása ellen, s gyakran közreműködnek a természetes monopóliumok megregulázásában. Ma minden fejlett országban léteznek intézmények és versenyhivatalok, amelynek feladata egyebek között a monopolhatalomból fakadó piaci erővel való visszaélés ellenőrzése.