A munkanélküli segély, hivatalos nevén az álláskeresési járadék egy olyan állami segítség, ami a munkahely elvesztése vagy elhagyása miatt elvesztett bevételt hivatott biztosítani.
A segélyben csak olyan álláskereső részesülhet, aki az igénylést megelőző három évben legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik.
Álláskeresőnek olyan egyén minősül, akinek:
- nincs nappali tagozatos tanulói jogviszonya
- öregségi nyugdíjra nem jogosult
- rehabilitációs járadékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül
- nem áll munkaviszonyban, amely feltétel alól az alkalmi munkaviszony és nevelőszülői foglalkoztatás kivételt képez
- nem folytat egyéb kereső tevékenységet
Jogosultság munkanélküli segélyre
A munkanélküli segély bizonyos formáját már a középkortól kezdve használják a munkaerőpiacon. Az egyik legelső formája az úgynevezett bányaláda volt, ahová a bányászok a fizetésük egy részét berakták, melyből baleset esetén a munkaképtelen dolgozók részesülhettek. Igazán elterjedtté a 19. század iparosodása, majd a 20. század jóléti és szociális államai alatt vált.
A régi alapelvnek megfelelően a mai munkanélküli segély is a dolgozók által befizetett járulékokból kerül kifizetésre. A jogosultság eléréséhez ezért szükséges 360 nap jogosultsági idő igazolása az igénylést megelőző három évből. A jogosultsági idő olyan munkaviszonyt, egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet és ezzel járó keresetet takar, amikor az igénylő tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségeinek eleget tett. Az igénylés során a jogosultsági időről szóló bizonylatot be kell mutatni.
Munkanélküli segélyre akkor is jogosult, ha a munkavállaló mondott fel, vagy közös megegyezés alapján került sor a munkaviszony beszüntetésére. A fenti álláskeresői feltételeknek és a minimális jogosultsági idő elérésének ilyen helyzetben ugyanúgy meg kell felelni.
A munkanélküli segély folyósításának időtartama
Ahogy a bevezetőben is szerepel, a munkanélküli segély a két állás közötti anyagi áthidalást célozza. Ennek megfelelően az ezzel járó járadékot is csökkentett időtartamig, maximum 90 napig kaphatják az álláskeresők. A folyósítás pontos időtartama a jogosultsági idő 10 százalékaként kerül meghatározásra, azaz minden 10 napnyi jogosultsági idő elérése után 1 nap munkanélküli segély folyósítható.
Ugyanakkor, amennyiben a folyósítás ideje alatt az álláskereső talál legalább egy napi 4 órás állást, akkor külön kérvény alapján jogosult lehet a járadék fennmaradó részének 80 százalékára, amelyet egy összegben fizet ki az állam.
Amennyiben 90 napon túl sem talál állást, úgy az álláskeresői járadék elvesztésén felül az álláskeresőnek kötelezően magának kell megfizetnie a havi TB járulék összegét.
A munkanélküli segély összege
A munkanélküli segély összegének alapja az igénylést megelőző négy negyedév befizetett munkaerőpiaci-járulék átlagos havi összege. A folyósítás összege ennek az alapnak a 60 százalékával egyenértékű, de maximum a mindenkori egy napra számított minimálbér összegét érheti csak el naponta.
Amennyiben a munkakereső nem dolgozott folyamatosan az igénylést megelőző négy negyedév során, úgy a ledolgozott időszak átlaga kerül számításba. Olyan esetben, amikor az igénylő egyáltalán nem dolgozott az igénylést megelőző négy negyedévben, akkor a mindenkori minimálbér 130 százaléka után befizetendő munkaerőpiaci-járulék szolgál alapul.
Munkanélküli segély a gazdaságban
A munkanélküli segély az egyének segítésén túl egy makrogazdasági automatikus stabilizátorként is működik. Ez alatt azt értjük, hogy gazdasági recesszió és magasabb munkanélküliség idején az álláskeresői járulékok kormánykiadásai megnőnek, míg értelemszerűen az államnak befizetett munkaerőpiaci-járulékok összege csökken. A megnövekedett deficit gazdasági stimulusként hat, amely így képes részben ellensúlyozni a gazdasági recesszió összhatását.