A nemzetgazdaság alatt egy ország gazdaságának egészét értjük. A nemzetgazdaságba beletartoznak a nemzet tagjai által megtermelt javak, az általuk végzett fogyasztás, a megtakarítások és a nemzet tagjai által eszközölt beruházások is.
A nemzetgazdaság teljesítményének alapvető mérőszámai a GDP (bruttó hazai termék), vagyis az ország terültén termelt javak értéke és a GNP (bruttó nemzeti termék), vagyis az ország állampolgárai által előállított javak értéke. A GDP megadható az adott ország fogyasztásának, beruházásainak, kormányzati költéseinek és nettó exportjának összegeként, mivel a nemzetgazdaságban megtermelt javakat a lakosság jellemzően elfogyasztja, beruházásra költi vagy a kormányzat használja fel és az el nem fogyasztott mennyiséget pedig külföldre exportálják.
A nemzetgazdaság szereplői
A nemzetgazdaság szereplői az adott országban működő vállalatok, háztartások, és az állam. Emellett viszont a külföldi termelők és fogyasztók is hatással lehetnek a belső piacokra.
A vállalatok felelősek a javak előállításáért, amit a háztartások el tudnak fogyasztani. A háztartások tagjai a termelésben is részt vesznek a vállalatok alkalmazottaiként. Hogy növelni tudják az előállított javak mennyiségét, a vállalatok beruházásokat is eszközölnek. Tehát a munkaerőpiac keresleti oldalán jelennek meg, a fogyasztási cikkek piacán pedig a kínálatot biztosítják. A gazdaságban a céljuk a profitszerzés.
A háztartások a nemzetgazdaságban fogyasztóként és munkaerőként jelennek meg. A munkaerőpiacon való részvételük miatt jövedelemben részesülnek, aminek egy részét elköltik a vállalatok által termelt javakra, míg a másik részéből megtakarításokat képeznek. A háztartások tehát a munkaerőpiac kínálati oldalán találhatók, viszont a fogyasztási cikkek piacán a keresleti oldalon vannak jelen.
Az állam bizonyos javak (közjószágok) termelőjeként és fogyasztójaként is megjelenik a gazdaságban. Ezeken felül az állam végezheti a megtermelt javak újraelosztását, a gazdasági viszonyok szabályozását és a termelési tényezők felosztásának felügyeletét.
A nemzetgazdaság keresleti, kínálati viszonyaira szintén hatással lehetnek a külföldi szereplők. Nyílt gazdaságok esetén szoros kapcsolatban vannak a belföldi gazdasági szereplőkkel, mivel az itthon megtermelt javak akár külföldön is értékesíthetők és külföldön előállított javak is fogyaszthatók belföldön. A külföldi szereplők beruházásokat is eszközölhetnek, amivel növelhetik a fogyasztási cikkek kínálatát és a háztartások jövedelmét.
Termelési tényezők
A nemzetgazdaságokban három alapvető termelési tényező különböztethető meg, amik megfelelő felosztása kulcskérdés:
- Föld
- Munka
- Tőke
A föld, mint termelési tényező elsősorban mezőgazdasági földterületként jelenik meg, amin a gazdálkodás folyik, de a telkek, amiken vállalatok működnek is ide sorolhatók, a természeti erőforrásokkal és ásványkincsekkel együtt.
A munka, mint termelési tényező a háztartások által kínált a termelésre és gazdasági tevékenységre fordítható szellemi és fizikai munkaerő.
A harmadik termelési tényező a tőke, amely egy része olyan reáljavak formájában jelenik meg, mint a gépek, épületek, másrészt pedig pénzeszközök formájában használható fel a gazdasági tevékenységek során.
A modern gazdaságokban még termelési tényezőként szokták említeni a vállalkozói szellemet és az adatot is. A technológia-vezérelt gazdaságokban az adat, mint „nyersanyag” nélkülözhetetlen erőforrás, míg a vállalkozói szellem a többi termelési tényező kombinálásában játszik kulcsfontosságú szerepet.
A nemzetgazdaság szerkezete
Egy adott nemzetgazdaság lebontható ágakra is, melyek egymástól elkülönülve, önállóan működnek, sajátos eszköz- és feltételrendszerrel rendelkeznek és végtermékeik különbözők. A nemzetgazdasági ágak három kategóriába sorolhatók:
- Primer szektor, ami termelő ágakat foglalja magába
- Szekunder szektor, ami a feldolgozással foglalkozó ágakat foglalja magába
- Tercier szektor, pedig a szolgáltató ágakat foglalja magába
A nemzetgazdasági ágak tovább bonthatók ágazatokra, alágazatokra és szakágazatokra.