A Nemzetközi Fizetések Bankja eredetileg a német háborús jóvátételi fizetésének biztosítása céljából került létrehozásra, azonban funkciója gyorsan megváltozott. Ma leginkább a jegybankok közötti együttműködés támogatójaként, nemzetközi sztenderdek kialakítójaként ismert.
Az egyik legfontosabb nemzetközi jegybanki tagokkal rendelkező szerv. Az intézmény központja a svájci Bázelben található. A szervezethez köthetőek a Bázeli Tőkeegyezmények.
Miért került megalapításra a Nemzetközi Fizetések Bankja?
Az intézményt 1930-ban a Hágai Megállapodás keretében alapították. Feladatának a Young-terv végrehajtását szánták, vagyis a német jóvátételi kötelezettségek teljesítésének felügyeletét és biztosítását. A bank emellett a korábban nyújtott nemzetközi hitelek kezelését, illetve a központi bankok közötti együttműködés elősegítését is feladatául kapta.
Részvénytársasági formában jött létre, kezdetben Németország, Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok rendelkezett tagsággal a bankban. Ez azonban gyorsan bővült, például a Magyar Nemzeti Bank az alapítást követően egy éven belül vált részvényessé.
A német jóvátételi fizetések az 1929-es Világválság során gyorsan elakadtak, mellyel együtt a Nemzetközi Fizetések Bankja is jelentős változáson ment keresztül. Ahogy a jóvátétel hátra sorolódott, úgy értékelődött fel a jegybankok közötti együttműködés előmozdítása, a globális monetáris stabilitás célja által vezérelve. A jegybanki együttműködés érdekében 1930 óta évente az intézmény központjának helyet adó Bázelben összeülnek tagországok jegybankelnökei, jegybanki munkatársai. Ezt támogatóan a BIS saját adatgyűjtési és kutatási tevékenységet folytat.
A második világháborút követően az intézmény a Bretton Woods-i rendszer működésest, illetve annak védelmét szolgálta. A lebegő devizák bevezetését követően az 1970-es, 1980-as években figyelme mindinkább a nemzetközi tőkeáramlásokra, majd az olajválságot követő nemzetközi hitelválságra irányult. Ennek kifutásaképpen kerületek megalkotásra a Bázeli Tőkeegyezmények.
Mivel foglalkozik a Nemzetközi Fizetések Bankja ma
A bank mára egy 63 központi bankot ügyfelei között tudó nemzetközi szervezetté vált, melynek tagországai együttesen a világ GDP-jének 95 százalékát termelik meg. A szervezet a bázeli központja mellett rendelkezik egy-egy képviseleti irodával Hongkongban és Mexikóvárosban.
Az országok szavazati ereje arányos a birtokolt részesedés mértékével. Korábban voltak magánrészvényesek is, azonban 2001-ben kompenzáció mellett az ő részesedésük kivásárlásáról döntöttek, azóta csak központi bankok birtokolnak részvényeket.
Az intézmény fő feladata ma a jegybankok közötti együttműködés elősegítése, közös sztenderdek kialakítása, illetve háttérelemzések és adatok biztosítása. Ezen túl fontos feladata még a központi bankok és különféle nemzetközi szervezetek számára nyújtott banki szolgáltatások nyújtása. Ezen szolgáltatások alatt értendők például a tartalékkezelés vagy éppen az arannyal történő tranzakciók lebonyolítása. A tradicionális banki tevékenységét támogatja kedvező tőkehelyzete. Alap esetben a BIS által használt elszámolás alapja az IMF által képzett SDR, mely egy likvid konvertibilis valutákat tartalmazó valutakosár. A BIS tartaléka megközelítőleg kiteszi a világ teljes valutaállományának 7 százalékát.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának kapcsolata más intézményekkel
A BIS hátteret biztosít különféle pénzügyi stabilitásért felelős intézményeknek.
- Ezek közé tartozik a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, amely különféle irányelvek, illetve felügyeleti sztenderdek kialakítását végzi.
- A Globális Pénzügyi Rendszer Bizottság, mely azonosítja és értékeli a globális pénzpiacokon kialakuló esetleges veszélyek lehetséges forrásait, illetve elősegíti a nemzetközi pénzpiacok stabilitásának javítását szolgáló reformok létrejöttét.
- A Fizetési és piaci infrastruktúrákkal kapcsolatos témákért felelős bizottság kidolgozza és támogatja a fizetési és elszámolási rendszerek, valamint egyéb piaci infrastruktúrákat érintő nemzetközi szabályozási és felügyeleti szabványok kidolgozását, illetve vizsgálja és figyelemmel kíséri az ezen területet érintő fejleményeket.
- A Piaci Bizottság a pénzpiacok alakulását és monetáris politikai következményeit elemzi.
- A Központi Bankok Irányítási Fóruma a jegybankok szervezeti felépítést, illetve működését vizsgálja.
- Irving Fisher Központi Banki Statisztikai Bizottság központi bankok számára releváns statisztikai kérdésekkel foglalkozik.
A központi szervezeteken túl a BIS a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal közösen létrehozta még 1998-ban a nemzeti felügyeletek munkáját segítő Pénzügyi Stabilitási Intézetet. Továbbá 2019-ben jelentették be, hogy létrehozzák az innovatív pénzügyi technológiákkal foglalkozó BIS Innovációs Központot. Ezen intézmény regionális központok révén jelen van Svájcon kívül Hongkongban, illetve Szingapúrban.
A Nemzetközi Fizetések Bankja fontos platformként is szolgál monetáris politikai egyezgetések céljából. Általában kéthavonta Bázelben fontos találkozót tartanak a jegybankárok és egyéb magas rangú képviselők. Releváns szemináriumokat tartanak, illetve működtetik a „Central Bank Governance Network” elnevezésű hálózatot, mely a tagállamok jegybankjait kapcsolja össze, általa ismerik meg egymás működését, figyelik meg egymás legjobb gyakorlatait.
Bázeli Tőkeegyezmények
A Bázeli Tőkeegyezmények alatt három egymást követő nemzetközi banki szabályozást értünk. Az egyezményeket a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság alkotta szorosan együttműködve a BIS-sel.
A Bázel I. 1988-ban került közzétételre, ebben a pénzügyi intézmények tőkemegfelelőségét kívánták szabályozni. Az egyezményben a nemzetközi szintéren működő bankok számára kívánták előírni, hogy a kockázatokkal súlyozott eszközeik legalább 8 százalékának megfelelő saját tőkét kell, hogy tartsanak.
A Bázel II. 2004-ben született meg. A második megállapodás három fő területre összpontosított. A három fő terület: a minimális tőkekövetelmények, az intézményi tőkemegfelelések, illetve a nyilvánosságra hozandó piaci információk. A harmadik egyezmény a nemzetközi bankolást jellemző kockázatok csökkentésére irányuló alapelvekkel élt, amely 2009 óta van érvényben és a pénzügyi válság következményeképp jött létre.