A nemzetközi kötvény olyan adósságkötelezettség, amelyet egy vállalat bocsátott ki a működési országán kívül.
Nemzetközi kötvény jelentése
Amint az üzleti világ globalizálódik, a vállalatoknak ma már lehetőségük van olcsó forrásokhoz és finanszírozáshoz hozzájutni a működési országukon kívül is. Ahelyett, hogy hazai befektetőket keresnének, a vállalkozások és a kormányok globális befektetőkhöz fordulhatnak a szükséges tőkéért. A nemzetközi kötvény kibocsátása az egyik módja annak, hogy a vállalatok hozzáférhessenek a nemzetközi hitelekhez.
Egy magyarországi befektető szempontjából a nemzetközi kötvény olyan kötvény, amelyet más országok vállalatai vagy kormányai bocsátanak ki, a magyar forinttól eltérő pénznemben denominálva. Ezeket a kötvényeket általában az anyaország pénznemével fedezik. Rendszeres időközönként fizet kamatot, és lejáratkor visszatéríti az alapösszeget a kötvénytulajdonosokhoz, hasonlóan a hagyományos kötvényekhez. A nemzetközi kötvényeknek több változata létezik.
Mivel a nemzetközi kötvények ára általában külföldi pénznemben van megállapítva, és ebben a pénznemben fizetnek kamatot, a kötvény értéke ingadozni fog a gazdasági viszonyoktól és a hazai fogadó ország és a kibocsátó külföldi ország közötti árfolyamoktól függően. Ennek eredményeként ezek a kötvények devizakockázatnak vannak kitéve. Nemzetközi kötvényekbe történő befektetéskor a befektetőknek körültekintően kell eljárniuk, mivel más szabályozási és adózási előírások vonatkozhatnak rájuk, mint amelyeket megszoktak.
Típusai
Az eurókötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket más országokban bocsátanak ki és cserélnek, nem abban az országban, ahol a kötvény pénzneme vagy értéke denominált. Azt mondhatjuk, hogy ezek olyan kötvények, amelyek a hitelező és a hitelfelvevő nemzeti pénznemétől eltérő pénznemben kerülnek kibocsátásra, és több ország piacán (a kibocsátó ország kivételével) egyidejűleg helyezkednek el. Rendszerint hosszú távon – legfeljebb 40 évig – pénzt szereznek. Rövid távú eurókötvényeket is kibocsátanak egy vagy három-öt évre, középtávon pedig tíz évre. Ezeket az eszközöket először Európában jelentették meg, és eurobondnak hívták. Ma gyakran eurókötvényeknek nevezzük őket. Például egy francia vállalat által Japánban kibocsátott, amerikai dollárban denominált kötvény, eurókötvényeket minősül.
A globális kötvények hasonlóak az eurókötvényekhez, de lehet velük kereskedni abban az országban is, amelynek pénznemét a kötvény értékelésére használják. Ilyen lehet például egy francia vállalat nemzetközi kötvénye, amely amerikai dollárban denominált és Japánban és Amerikában is kínálja őket.
A Brady-kötvények szuverén hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket fejlődő országok bocsátottak ki, de amerikai dollárban denomináltak és amerikai kincstári kötvények fedezték. A kötvényeket Nicholas Brady, volt amerikai államtitkárról nevezték el, aki szponzorálta a feltörekvő piaci adósság átstrukturálására tett erőfeszítéseket. A Brady kötvények ármozgása pontos jelzést ad a fejlődő nemzetek iránti piaci érzetről. A legtöbb kibocsátó latin-amerikai ország.
Nemzetközi kötvények a külföldi kötvényekkel szemben
Noha hasonlóan hangzanak, és néha felcserélhetőek, a nemzetközi kötvények és a külföldi kötvények nem azonosak. A külföldi kötvényeket a hazai piacon egy külföldi kibocsátó bocsátja ki – de a hazai ország pénznemében. Például egy olyan kötvény, amelyet Kanadában bocsátottak ki, és amelyet egy amerikai vállalat kanadai dollárban értékelt, egyfajta külföldi kötvény. A külföldi kötvényeknek gyakran vannak vicces neveik, amelyek a helyi valutát vagy országot képviselik. Ilyen például a Szamuráj kötvény (japán jenben kibocsátva), Yankee kötvény (amerikai dollárban kibocsátva), Matilda kötvény (ausztrál dollárban kibocsátva) és a Bulldog kötvény (brit fontban kibocsátva).