Növekedési részvények

A növekedési részvények olyan vállalat részvényei, amelyek várhatóan gyorsabban fognak növekedni, mint a tágabb értelemben vett piac, és általában nem fizetnek osztalékot.

Növekedési részvények jelentése

A növekedési vállalatok gyakran visszaforgatják a nyereséget a vállalkozásba a növekedés felgyorsításának reményében. Így arra számítanak, hogy a befektetők nyeresége a tőkenövekedésből, nem pedig a jövedelemből fog származni. A növekedési részvények rendszerint volatilisebbek, mint a jövedelemcélú részvények, bár a befektetők hosszabb távon nagyobb nyereségre számíthatnak.

Azok a cégek, amelyek növekedési részvényeket bocsátanak ki, gyakran agresszív, a piaci versenytársak felvásárlására irányuló növekedési politikát folytatnak. A cég által megtermelt javakból újabb akvizíciókat hajtanak végre. A befektetők haszna pedig nem más, mint a jelentősen emelkedő részvényárfolyam. Növekedési részvényre nagyon jó példa a Tesla.

Osztalék fizetés

A növekedési részvények jellemzően nem fizetnek osztalékot, míg az értékalapú részvények igen. Az osztalék lényegében a befektetőknek fizetett pénzösszeg, részesedés a vállalat eredményéből. Vannak előnyei és hátrányai is az osztalékfizetésnek.

Akkor érdemes osztalékot fizetni, ha a vállalat úgy ítéli meg, hogy a pénz a befektetőknél jobb helyen van. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok számára megtérülőbb egyénileg befektetni a vállalat profitját, mintsem azt a cégben hagyni. Emellett az osztalékfizetés nagy előnye, hogy ez már biztos. Egy váratlan piaci összeomlás, vagy bármilyen negatív esemény ellenére is már a részvényesek zsebében van ez az összeg. Ráadásul a pénz időértékét és a folyamatos cash flow beáramlás szükségességét is megemlíthetjük, mint az osztalék előnyét. Hátránya egyértelműen az, hogy a cégben kevesebb pénz marad újbóli fejlesztésekre, növekedésre.

A növekedési részvények épp az utóbbi miatt ódzkodnak az osztalék fizetésétől. Ezzel ugyanis határt szabnának a folyamatos akvizícióknak és az intenzív növekedésnek. Inkább visszaforgatják a vállalatba a pénzt, ugyanis úgy ítélik meg, hogy ott jobban megtérül a tőke, mint a részvényeseknél egyénileg.

Növekedési vagy értékalapú részvények

Amennyiben a befektető kockázatkerülőbb, akkor inkább értékalapú részvényt fog tartani, ami alacsonyabb volatilitás mellett, de nagyobb valószínűséggel és biztonsággal hozza a tőle elvárt hozamot. A kockázatkedvelő befektető ennek ellenkezőjét csinálja, azaz felülsúlyozza a portfóliójában a növekedési részvényeket. A növekedési részvényekbe kockázatos lehet befektetni. Mivel általában nem fizetnek osztalékot, a befektetőnek az az egyetlen módja, hogy profitáljon befektetéséből, ha később eladja. Amikor eljön a részvények eladásának ideje, a befektetők veszteséget szenvednek, ha a cég nem teljesít sikeresen.

Jól teljesítő növekedési részvények

A 2020-as koronavírus ideje alatt a legnagyobb nyertesek azok a cégek voltak, akiknek az operatív tevékenységeik online formában is megvalósíthatók. Például a Facebook, aminek fő bevételi forrása a reklámbevétel, az Amazon, ami képes volt teljesen érintkezésmentesen megoldani a szállítmányozást, vagy az olyan startupok, mint a Zoom, és annak szolgáltatásai, amelyek tökéletesen illeszkedtek a kialakult helyzethez. Ezek kivétel nélkül olyan cégek voltak, amelyek a növekedési alapú részvénycsoportot képezik, így a mélypont során rakétaszerűen emelkedni kezdett ezen cégeknek a részvényárfolyama, ami hatalmas szakadékot hagyott a növekedési és értékalapú szektor között.