A nyugdíjminimum az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi adható összege.
A teljes nyugdíj alsó határát hivatott meghúzni, a résznyugdíjra nem érvényes. A jelenleg megállapított 28.500 forint 2008. január 1. óta van érvényben, azonban csak igen kevesekre vonatkozik. A KSH statisztikái alapján az egy főre jutó átlagos nyugdíj 130.000 forint körül mozog a teljes gazdaságon belül.
Nyugdíjminimum összege
Összege a 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan is 28.500 forintos összegben került meghatározásra.
Nyugdíjminimumhoz kötött ellátások
Ahogy a statisztika is mutatja, a megállapított nyugdíjminimumnak már nincs érdemi szerepe a havi nyugdíjak megállapításakor. A havi nyugdíj mértékét az úgynevezett életpálya átlagkereset, vagyis az 1988. január 1. után szerzett havi nettó átlagkeresetek függvényben határozzák meg.
Ezzel szemben egy sor más területen képezi a juttatások alapját, amelyek így relevánssá teszik a mindennapokban, annak ellenére, hogy a nyugdíjak alsó határának meghúzásához már kevés köze van.
- Méltányossági nyugdíjak: méltányossági nyugdíjat a minimális szolgálati idővel nem, de legalább felével rendelkező nyugdíjas, legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú özvegy, illetve olyan árva igényelhet, akinek elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt. A méltányossági nyugdíj összege, illetve ennek emelései mind a mindenkori nyugdíjminimumhoz vannak kötve. Jelenleg ez az összeg 50 és 150 százaléka közötti sávra van korlátozva.
- Szociális ellátások: az időskorúak járadéka, a települési támogatások, közgyógyellátás és egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságának feltételeit és mértékét szintén mind a nyugdíjminimum bizonyos hányadához kötik
- A vagyon fogalma: a vagyon a szociális törvényben szintén a nyugdíjminimum hányadához kötött értékű ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, vagy pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg.
- Egészségbiztosítási ellátások: a baleseti táppénz törvényileg megállapított összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól. Jelenleg a baleset természetétől függően a táppénz összege a nyugdíjminimum 150, illetve 90 százalékára állapítható meg.
- Gyermekvédelem: a rendszeres gyermekvédelemre jogosultság feltételei szintén a mindenkori nyugdíjminimumhoz kötöttek. Az ingyenes tankönyvellátásra vagy gyermekétkeztetésre jogosultság szintén függ az összegétől.
- Családtámogatás: a GYES, GYET és egyéb anyagi támogatások összegét a nyugdíjminimum különböző százalékos hányada határozza meg.
Mint látjuk, a nyugdíjminimum az élet számos területén, munkahelyi baleseteknél, családtámogatásoknál, és egyéb nem szorosan a nyugdíjas évekhez kötött állami kiadásoknál is fontos szerepet játszik. A fent felsorolt esetekben az állami kiadások mértéke és/vagy feltételei a nyugdíjminimum egy meghatározott függvénye alapján kerülnek megállapításra. A függvény alapjául szolgáló változó, azaz a nyugdíjminimum megemelése így a nyugdíj kiadásoknál aligha, de az egyéb szociális számlák számára több százmilliárdos extra terhet jelentene.
Szolgálati idő
A teljes és résznyugdíj jogosultsága közötti különbséget a szolgálati idő, azaz az aktív nyugdíj befizetések éveinek hossza határozza meg. Teljes nyugdíj legalább húsz év szolgálati idő után igényelhető. Résznyugdíjra húsz és tizenöt év közötti szolgálati idővel lehet jogosult valaki. A résznyugdíjnak nincs alsó határa.