OECD országok

Az OECD országok egy gazdaságpolitikai szakmai fórum részei. A 37 fejlett piacgazdasággal rendelkező és a demokrácia mellett elkötelezett tagból álló szervezet 1961-ben alakult.

Az OECD szakértelemre alapozva adatelemzéssel, tanácsadással és közös szakpolitikai diskurzussal egy fenntartható, igazságosabb, gazdagabb és stabilabb gazdaság és társadalom létrejöttét támogatja, lokális, regionális és globális szinten egyaránt.

Az OECD országok célja

A szervezetnek, a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységeinek összehangolásával, célja:

  • A nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése
  • A fenntartható gazdasági növekedés
  • A magas szintű foglalkoztatottság
  • A liberális kereskedelem és tőkemozgás
  • A világgazdaság fejlesztése
  • Az életszínvonal növelése
  • A pénzügyi stabilitás megőrzése
  • Erősebb, igazságosabb és tisztább gazdaságok és társadalmak létrejövése

Az OECD története

1948-ban a második világháború után létrehozták az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetet (OEEC – Organisation for European Economic Cooperation), amelynek feladata a Marshall-segély kezelése és irányítása volt az európai gazdasági konszolidáció elősegítése érdekében. Az európai újjáépítés után 1961-ben, kiegészülve az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával, Párizsban, a szervezet jogutódjaként megalakult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development).

1978-ban a szervezt létrehozta az exporthitelekről szóló egységes irányelveket megfogalmazó megállapodást, mely tartalmazza továbbá a kapcsolódó környezeti, fenntarthatósági és átláthatósági szabályokat is.

Magyarország hivatalosan először a rendszerváltás után, 1991-ben, Lengyelországgal és Csehországgal egyszerre lépett kapcsolatba a szervezettel, hogy az OECD segítségét és tagállamainak tapasztalatait felhasználva jogilag és intézményileg korszerű hazai piacgazdaságot építsen ki. Az OECD támogatást nyújtott többek között a pénzpiacok kereteinek kialakításában, a költségvetési folyamat reformjában és a piacgazdaág kereteit biztosító új jogszabályok és törvények megalkotásában.  Hivatalosan 1996. május 7-én lett OECD tag Magyarország.

Tagországok

Jelenleg 37 ország tagja a szervezetnek.

Alapító tagjai voltak: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, USA és Kanada.

Később csatlakozott: Ausztrália, Chile, Csehország, Dél-Korea, Észtország, Finnország, Izrael, Japán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Mexikó, Szlovákia, Szlovénia, Új-Zéland.

Kolumbia 2020-ban csatlakozott, Puerto Rico tagsága a konvenció letétbe helyezése után fog érvényesülni. Vizsgálják Argentína, Brazília, Peru, Horvátország, Románia és Bulgária csatlakozási kérelmét.

A szervezet kulcspartnerei: Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, India, Indonézia és Kína. A tagállamok és a kulcspartnerek a globális kereskedelem és befektetések 80 százalékát bonyolítják le.

Az OECD szervezeti felépítése működés

Az OECD székhelye Párizs. A szervezet alapokmánya az OECD Konvenció. A döntések konszenzusos alapon történnek, szankcionálási joga nincs a szervezetnek.

Legfőbb irányító szerve a Tanács (Council), melynek elnöke a szervezet főtitkára. A Tanács a tagállamok képviselőiből áll és az OECD stratégiai irányvonalainak meghatározásáért felel. A Tanács döntéseit a végrehajtó Bizottságok készítik elő.

 A bizottságok és munkacsoportok főként szakértőkből és gazdasági partnerekből állnak. Közösen formálják meg a szakpolitikai irányokat és az elért hatást is vizsgálják.

A harmadik intézmény a Titkárság, akik adatot gyűjtenek, elemzéseket szolgáltatnak és javaslatokat fogalmaznak meg a Bizottsági megbeszélésekhez.

A negyedik csoport tagjai a tagállamok egyéb szakértői, úgy mint kormánytagok, üzleti, civil és akadémiai érdekeltek, akik folyamatos konzultációk által segítik a szakpolitikák kidolgozását.

Az OECD országok tevékenysége

Az OECD makroökonómiai, kereskedelmi és statisztikai elemzéseket és kutatásokat végez globális folyamatokról, annak érdekében, hogy szakpolitikai iránymutatást nyújtson a tagállamok számára. A szervezet évi 500 nagyobb jelentést szolgáltat. Koordináló szervezet, tehát sem pénzforrásokkal, sem nemzetek fölött álló jogkörrel nem rendelkezik. A tagállamok megosztják egymással szakpolitikai problémáikat, kihívásaikat és tapasztalataikat, annak érdekében, hogy közösen találjanak megoldást globális, regionális és lokális kihívásokra. Évente 4001 konferencia kerül megrendezésre. A szervezet nyomon követi az egyes tagállamok kormányzati tevékenységét és rendszeresen készítenek különböző elemzéseket és értékeléseket, leginkább környezet-, energia-, oktatás- és kutatás-fejlesztés politikáról.

A munka több mint 300 szakbizottság és munkacsoport keretében zajlik, felölelve a kormányzati szakpolitikák szinte teljes egészét. Ez idáig több mint 450 nemzetközi szabványt dolgoztak ki. Az OECD az alábbi területeken tevékenykedik:

  • Gazdaságpolitika
  • Pénzügyi piac
  • Kereskedelempolitika
  • Környezetpolitika
  • Munkaerőpiaci politika
  • Egészségpolitika
  • Agrárpolitika
  • Vidékfejlesztés
  • Innováció és tudományos kutatás
  • Energiapolitika
  • Oktatáspolitika
  • Hivatalos segélypolitika