Az offshore angol kifejezés általánosan egy külföldön lévő dologra vagy intézményre utal, de többnyire azon adóparadicsomnak is nevezett országokra használják a jelzőt, melyek kedvező adózási szabályozásaik révén számos pénzügyi tevékenységnek biztosítanak olcsóbb működést.
A jellemzően trópusi szigeteken található adóparadicsomok fő előnye, hogy kedvező adózást, stabil intézményrendszert, titoktartást és költségmegtakarítási lehetőségeket biztosítanak jogi és magánszemélyeknek.
Az államok szabályozó tevékenysége
Az államok mindenkori tevékenysége a pénzügyi rendszerek ellenőrzése, szabályozása, adóztatása. A vállalatok általában olyan helyre igyekeznek pénzüket menekíteni, melyek mentesek az állami felügyelettől. Az offshore-országok, más néven adóparadicsomok, olyan zárt és lehatárolható területek, amelyek többnyire szabályozásmentes állomáshelyet szolgáltatnak a pénzügyi piacok szereplőinek, ahol az adott állam jogi és gazdasági szabályozásai nem, vagy csak részben vonatkoznak a cégekre. Ezek a központok ma az államilag szabályozott pénzpiacok liberalizált szigetei, melyeknek pénzügyi és szabályozási struktúrái eltérnek a makrokörnyezettől.
Offshore adózásnak nevezzük, ha az állam, az adott országban tevékenységet nem folytató cégre nagyon alacsony, akár nulla adót vett ki.
Az offshore működés több illegális cselekményre – például csalás, pénzmosás, adóelkerülés – adhat módot, de önmagában az offshore tevékenység nem illegális.
Az offshore adózást folytató területek jellemzői
- Biztonságosak, megbízható intézményekkel rendelkeznek
- Biztosított a titoktartás, a névtelenség
- Az adózás minimális (akár nulla) – ezért is nevezik őket adóparadicsomnak
- A tőke folyamatos mobilitása biztosított
- Az területén végzett pénzügyi tevekenység mentes az adott ország jogrendjétől és jegybanki szabályozásától
- A szabályozás relatíve laza
- Jelentős költségmegtakarítás biztosítanak a cégek számára
Az offshore cégek jellemzői
- Nem transzparensek, nem tudni ki a valódi tulajdonos
- A bejegyzett országban gazdasági tevékenységet nem végeznek
- Külföldi nyereségük után a bejegyzett országban adót nem, vagy csak minimális mértékben kell fizetniük.
Egy példával szemléltetve, ha egy a Seychelles-szigeteken bejegyzett vállalat a szigeteken nem végez gazdasági tevékenységet, de a nemzetközi piacon, vagy az anyaországokban ad-vesz, szolgáltat, termel vagy birtokol, a profitja után a bejegyzés országában adót nem kell fizetnie, így a költségekkel csökkentett adózás előtti eredménye megegyezik az adózott eredményével.
Mekkora a jelentősége a külföldön bejegyzett vállalatoknak?
A virágkornak tartott 1970-es években egyes források szerint a világ pénzügyi eszközeinek a fele megfordult vagy állomásozott offshore központban. Az 1990-es évek elején a világ GDP-jének egyharmada, az ezredfordulón az egyötöde ilyen formában keletkezett. 2000-ben 5 billió dollár értékű pénzügyi eszközt kezeltek offshore központokban, mely akkor a pénzügyieszköz-állomány 5 százalékát tette ki.
Példák Offshore területekre
A világban ma több mint 60 offshore központ létezik, legtöbbjük kisebb trópusi szigeten, amelyek földrajzilag a globális pénzügyi központok közelében helyezkednek el. A jelenlegi offshore területek az 1960-as évektől kezdtek el kialakulni, többek között a pénzügyi túlszabályozás és az adózás elkerülése miatt.
A francia partoktól 22 kilométerre fekvő Jersey sziget a második világháború után lett népszerű offshore központ. Az alacsony adók, közte a 20 százalékos jövedelemadó, számos brit család megtakarításait vonzotta be. A beáramló tőke hatására a sziget magánbank- és vagyonkezelő központot épített ki. Mára a fókuszba a vállalati szféra befektetései kerültek. A szigeten számos pénzügyi szolgáltatóközpont, ügyvédi iroda, könyvelő cég és biztosítótársaság működik.
1984-ben a Rothscild-alap 1,3 milliárd dollárt pumpált át Angliából a Csatorna-szigetre, megelőzve az angol tőkenyereség-adó bevezetését.
Különböző offshore területek különböző szolgáltatásokra specializálódnak: Jersey és a Bahamák banki, a Bermudák és Guernsey a biztosítási, a Brit Virgin-szigetek és a Man-sziget cégalapításra, Gibraltár az ingatlanügyletekre fókuszál.
Kontinentális, korlátozott offshore központ Liechtenstein, Írország, Svájc és Luxemburg.
1993-ban a német 30 százalékos kamatadó bevezetése következtében körülbelül 600 milliárd márkányi pénzösszeget menekítettek az Európai Unió egyik fontos adóparadicsomába, Luxemburgba.
Az offshore területek sikere számos egyéb kis államot ösztönöz hasonló pénzügyi környezet kialakítására. Élenjáró a törekvésekben Dubaj, Kuvait, Szaúd-Arábia, Sangha és Kartúm. A globalizáció, az internet és a nem helyhez kötött munkavégzés tovább növeli ezen területek létrejövésének lehetőségét. Ugyanakkor a belföldi kedvezőbb pénzügyi és adózási szabályozások és a szigorodó felügyelet csökkentik az adóparadicsomok népszerűségét. Az offshore területek ennek ellenére nem tűnnek el, csupán szolgáltatásaik és az igénybevevők motivációi változnak meg. Az adóelkerülés és adókijátszás helyett, manapság egyre inkább üzleti és biztonsági okok játszanak ebben szerepet.