Az oligopólium esetén kevés számú, magas piaci részesedéssel rendelkező vállalat tevékenykedik egy adott piacon.
A vállalatok magas piaci részesedése és ezáltal piaci erejéből fakadóan képesek a piaci árnál magasabbat árat felszámolni, ezáltal növelve saját profitjukat.
Az oligopólium jelentése
Az oligopólium olyan piac, ahol kevés szereplő – jellemzően 2-15 – versenyzik egymással. Ezek a szereplők nagy befolyással rendelkeznek a piac fölött, ezért a piaci verseny torzul.
A piaci részesedés koncentrációja szerint beszélhetünk monopóliumról, ahol csupán egy vállalat termel a piacon, duopóliumról, ahol két vállalat van és oligopóliumról, két vagy több vállalat esetében. Az oligopóliumnál a vállalatok számát illetően nincs egyértelmű felső határ, de definíció alapján bármely szereplő tevékenysége kihatással van a piacra és a többi vállalatra, ám egyik vállalat sem dominálja egyedül a piacot. Tehát a vállalatok képesek befolyásolni az árakat és a kölcsönös függés miatt stratégiájuk megállapításakor figyelembe veszik versenytársaik magatartását is.
Az oligopólium a piaci formákat tekintve a két véglet – a tökéletes piac és a monopólium – közötti tartományt helyezkedik el. A legtöbb kapitalista országban az oligopol kapcsolatok a jellemzőek.
Az oligopólium jellemzői
Az oligopolista piac jellemzői a következők:
- A vállatok egymástól független versenytársak
- Van árkontroll, a vállalatok befolyásolják az árat
- Magas a kereslet
- A termékek jellemzően homogének
- Zárt rendszerben működő piac
- A vállalatok száma stabil. Magasak a belépési korlátok és kilépési korlátok is érvényesülnek
- A vállalatok limitált információval rendelkeznek egymásról
- A vállalatok stratégiájuk kialakítása során feltevésekkel élnek a többi vállalat várható viselkedését illetően, a piac játékelméleti modellekkel leírható
Az oligopólium előnyei és hátrányai
A vállalatok számára előnyös a kölcsönös piaci befolyás, amely lehetővé teszi a piaci áraknál magasabb árszintek fenntartását. Az árháborúk ritkák, amennyiben egy vállalat termelése növelésével próbálna előnyre szert tenni, a többi szereplőnek is érdekében állna a termelése növelése, ezáltal csökkentve az árakat. A vállalat számára a profit növelésének legcélszerűbb módja a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése. Az innovációs költségeket a szabadpiacinál magasabb árakból tudja fedezni a vállalat.
Az oligopólium negatív hatása, hogy meggátolja az új szereplők piacra lépését és a fogyasztók kárára megemeli az árakat.
Mikor jön létre oligopólium?
Magas belépési korlátok esetén jellemző az oligopóliumok kialakulása. A korlátok között említhetőek például a magas tőkeberuházási igények (kezdeti beruházás, fenntartás, innoválás), különböző engedélyek szükségessége (például földterület a vasúti cégek számára vagy sugárzási engedély telekommunikációs cégek részére vagy hálózati engedélyek a média szolgáltatók esetében).
Sikeres oligopólium
Ahhoz, hogy az oligopolista piac stabilizálódjon a szereplőknek a hosszú távú stabilitással járó hasznot magasabbra kell értékelnie a rövid távú profitszerzés lehetőségénél.
Oligopol típusok és stratégiák
Az eddigiekben a hagyományos oligopóliumról volt szó, de ezen kívül a következő fajtáit különböztethetjük meg:
- Keresleti oligopólium, más néven oligopszónium, ahol nem a termelők, hanem a vevők vannak jelen alacsony számban.
- A kétoldalú oligopólium esetén az adott piacon a termelők és a vevők száma is alacsony.
- Homogén oligopólium esetén a termékek megegyeznek, egymás tökéletes helyettesítői.
- Heterogén oligopólium esetén a termékek különbözőek ám részben helyettesíthetőek egymással.
- Természetes oligopóliumról akkor beszélünk, ha egy maréknyi vállalat által képzett piaci forma költségelőnnyel rendelkezik a többszereplős piaci formákkal szemben.
Mikroökonómiai és játékelméleti megközelítésből, ha egy két szereplős oligopóliumról beszélünk négy változó érdekes: a termelési mennyiségek és a termékek árai. Ha a vállalatok ismerik egymás termelési mennyiségeit és a termékeik árát, akkor annak függvényében, hogy melyik vállalat lép először, beszélhetünk árvezérlő, mennyiségvezérlő és árkövető, mennyiségkövető vállalatról. Ha a vállalatok nem ismerik egymás döntéseit, akkor szimultán mennyiségi döntésről és szimultán ármegállapításról beszélhetünk.
Fogolydilemma
Az oligopol piacokra jellemző, egy a fogolydilemmához hasonló magatartásbeli probléma. Ha az összes vállalat megegyezik a kibocsátott termék mennyiségében és árában, minden vállalat ösztönözve lesz a csalásra, hisz nagyobb kibocsátott mennyiséggel vagy alacsonyabb árral, nagyobb üzleti hasznot realizálhat. A játékelmélet tudományág területén Nash egyensúlyi pontnak nevezik azt az állapotot, amikor a költségek és a haszon kiegyensúlyozott és senkinek sem éri meg kilépni. Ez közös stratégiai megállapodásokkal, jogi korlátokkal vagy egyéb szerződésekkel érhető el. Az oligopólium fennmaradását tudja támogatni a kölcsönösségen és bizalmon alapuló kultúra és a laissez-faire típusú gazdaságpolitika is.
Példák oligopóliumra
A történelem során számos oligopóliumként működő piac alakult ki. Ilyen szektorok például a vasipar, az olajipar, gyógyszeripar, légiipar, autóipar, zeneipar, a vasútipar, gumikerék-gyártók, élelmiszerüzletek és a telekommunikációs szolgáltatók.
Az oligopólium kimutatására egy megfelelő mérőszám a piac koncentráltsága. Az amerikai tömegmédia túlnyomó többségét öt vállalat uralja – az NBC Universal, a Walt Disney, a Time Warner, a Viacom CBS és a News Corporation. Másik példa a telefonos operációrendszerek piaca, ahol az iOS és az Google Android uralja a piac nagy részét. Az internetet, mint piacot legnagyobb mértékben kontrolláló szereplők a Google, a Facebook és az Amazon.