Örökléskor a vagyont szerző felet az örökség tiszta értéke után örökösödési illeték terheli.
Az örökösödési illeték alapjául szolgáló tiszta értéket az örökség forgalmi értékének és az örökséggel járó tartozások és költségek különbségeként számoljuk ki. Általános irányadó mértéke jelenleg a tiszta érték 18 százaléka, ám az örökösödési illeték számítását nagyban befolyásolhatja az örökség tárgya, az öröklő személye és kapcsolata az elhunyttal, valamint az örökség értéke is.
Örökösödési illeték mértéke
Az örökösödési illeték alapját az örökölt vagyon tiszta értéke, azaz az örökség forgalmi értékének és az örökséget terhelő örökölt adósság és költségek különbsége határozza meg. A tiszta értéket csökkenti:
- az örökhagyó adósságai és tartozásai, például fennálló jelzáloghitel vagy személyi kölcsön,
- a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok tiszteletdíja,
- a végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja,
- a közjegyzői díjak,
- a temetés költsége.
Az illeték mértéke az illeték alapjának
- általánosságban 18 százaléka,
- 9 százaléka a lakástulajdon vagy tulajdonrész, illetve lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén,
- A vagyonszerzési illeték kétszerese gépjármű öröklése esetén. A vagyonszerzési illeték pontos mértéke egyenes arányban függ a gépjármű (motorjának) teljesítményétől (magasabb teljesítmény magasabb illetéket von maga után). Illetve, fordított arányban a gépjármű életkorától (öregebb gépjármű alacsonyabb illetéket von maga után).
Szeretne többet megtudni az öröklés menetéről? Olvassa el a hagyatéki eljárásról szóló cikkünket is!
Örökösödési illetékmentesség
Számos esetben nem terheli örökösödési illeték az örökséget. A kivételek három szélesebb csoportját lehet megkülönböztetni: az öröklő kapcsolata az elhunyttal, az örökség értéke, valamint az örökség tárgya.
Amennyiben az örökös az elhunyt egyenes ági rokona (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő), testvére, bejegyzett élettársa vagy házastársa, úgy az örökös mentes az örökösödési illeték alól. Amennyiben az örökös az elhunyt mostoha- vagy nevelt gyermeke, mostoha- vagy nevelőszülője, úgy 20 millió forint értékhatárig nem terheli örökösödési illeték az örökséget.
Az örökösödési illetékmentesség nem vonatkozik oldalági rokonokra, ideértve a testvéreket, unokatestvéreket, nagybácsit, nagynénit, unokahúgot vagy unokaöcsét.
Ingóörökség öröklése esetén az örökösödési illeték csupán az örökség forgalmi értékének 300.000 forint feletti részét terheli. Például, ha az örökölt ingóság forgalmi értéke 500.000 forint és az örökséget nem terhelik adósságok és további költségek, úgy az illeték a 300.000 forint feletti rész, azaz 200.000 forint 18 százaléka. A készpénz, bankszámlapénz, illetve bankbetét szintén ebbe a kategóriába esik.
Végezetül az örökség bizonyos formái mentesek az örökösödési illeték alól. Ezek közé tartozik
- az Európai Gazdasági Közösség tagállama által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
- a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség, úgynevezett hagyomány,
- a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés,
- a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít,
- valamint a külföldi ingóhagyaték és vagyoni értékű jogok, abban az esetben, ha az örökséget a hagyaték helye szerinti államban adó vagy illeték terheli. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli.
A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlékmentesen fizetheti meg. A határidő lejáratát megelőzően annyiszor 10 százalékkal csökken az illeték összege, ahány évvel korábban lett teljesítve az. A kedvezmény felső határa 70 százalék, azaz 8 évvel a határidő lejárata előtt történő fizetés esetében is csak 70 százalékkal csökken az örökösödési illeték összege.