Az óvadék – vagy más néven kaució – a bérlő által a bérbeadónak átadott biztosíték, amelyet a bérbeadó a bérleti szerződésben meghatározott esetekben használhat fel. Például abban az esetben, ha a bérlő elmarad a bérleti díj határidőben történő megfizetésével, vagy kárt okoz.
Bár a legtöbben a bérleti szerződések kapcsán találkoznak az óvadékkal (kaucióval), pénz formájában, azonban az óvadék ennél jóval szélesebb körben használható biztosíték.
Az óvadék a bérbeadó fél számára biztosítékul szolgál. Ha ugyanis az óvadékot adó fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a másik fél óvadékból kielégítheti a szerződés alapján fennálló követeléseit. Az óvadékot a jogosult csak a követelés kielégítésére használhatja fel. Óvadékot a pénztári és leltárfelelősséggel járó jogviszonyokban, illetve dolgok kölcsönzése kapcsán szoktak kérni. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.
Mi adható óvadékként?
Óvadékul adható pénz, ami az óvadék egyik legelterjedtebb formája. Azonban a pénzen túl még számos dolog szolgálhat óvadékként. Tárgya lehet értékpapír vagy fizetésiszámla-követelés is. Nem csak papíralapú, hanem elektronikusan előállított és nyilvántartott, úgynevezett dematerializált értékpapír is szolgálhat óvadékul. Szintén lehet óvadékul adni egyéb vagyontárgyakat, ha ezt külön törvény lehetővé teszi. Ez alatt elsősorban a pénz- és tőkepiacon szereplő, egyéb vagyoni értékkel bíró dolgokat, jogokat kell érteni, mint például a befektetési vállalkozások által vezetett ügyfélszámla-követelés.
Óvadék ingatlan bérlés esetén
Ingatlan bérlésnél kaucióként jellemzően pénzóvadékkal találkozhatunk. Ilyen esetben pénzösszeg átadására kerül sor. Az átadás történhet készpénzben, vagy akár a bérbeadó bankszámlájára történő befizetéssel, illetve részére történő átutalással is. A lényeg, hogy az óvadék összege ténylegesen a bérbeadóhoz kerül, ő rendelkezhet felette. Ahhoz, hogy az előre átadott összeg óvadéknak minősüljön, a feleknek ebben meg kell állapodniuk. A bérleti szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy milyen összeget tekintenek óvadéknak, és mi az előre megfizetett bérleti díj.
Óvadék felhasználása
Ha minden rendben megy, az óvadékot visszakapja a bérlő a szerződés lejártakor. Ám bizonyos esetekben az óvadékot felhasználja a bérbeadó. Ilyen eset lehet, ha a bérlő nem fizeti ki a bérleti díjat, vagy nem rendezi a lakás közüzemi díjait, melyet a szerződés szerint neki kellene. Sor kerülhet a kaució felhasználására akkor is, ha a bérlő valamilyen kárt okoz az ingatlanban, például egy házibuli alkalmával összetöri a berendezési tárgyakat.
A lényeg, hogy a bérbeadó csak indokolt esetben használhatja fel a kauciót. Az nem az ő pénze, vagyis nem költheti el mondjuk egy nyaralásra. Az óvadék egy biztosíték, hogy a bérlő nem szerződésszerű magatartása esetére a bérbeadó ne szenvedjen kárt. Ugyanakkor a bérbeadó sem élhet vissza a kaucióval. Például nem kreálhat „képzelt károkat”. Azt sem teheti meg, hogy a kaucióval nem számol el a bérlő felé, nem igazolja, hogy mit és miért vont le, használt fel belőle.
Kaució visszaadása
A bérlet megszűnésével a bérbeadó köteles a kaucióval elszámolni. Az elszámolás azt jelenti, hogy a bérbeadó megvizsgálja, hogy volt-e olyan fizetési kötelezettség, amit a bérlő nem teljesített, illetve okozott-e kárt az ingatlanban. Amennyiben a bérlő mindent rendben teljesített, kifizette a szükséges számlákat, nem okozott kárt az ingatlanban, akkor a kaució visszajár neki.